Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Magyarföldi pálmaágak, vagyis magyr hitbajnokok ismertetése

homálytakarta de felette jelentékeny s érdekes szakára, az ősi kéziratok, okmányok s különösen a szerzetházak eseményjegyzékei átkutatásával.

Mily öröm dagasztaná a hálás utódok keblét, midőn mintegy díszes képcsarnokban együtt szemlélhetnék a pálmaágas ősök ékes ezredét !

Addig is, míg ez történeti búváraink fáradalmai után létesülhet, a magyar iskola ama diszes épülethez jó szándékkal hordja össze e nehány kövecset.

Főpapok.

1.

Szent Rajner spalatói érsek. *)

,Ime az örökös ! .{érték öljük meg őt.‘

JÉZUS KRISZTUS. Sz Máté

Kálmán s még inkább fia István, magyar királyok meghódítván Dalmátországot, melynek fővárosa Spalato egyszersmind érseki székhely vala, azt utódaiknak átadák, kik azt jelenleg is bírják : jóllehet több oly időpontra akadunk a honi történelemben, melyekben a birtoklási jognál egyéb nem vala őseink hatalmában. Épen ily időközre jut sz. Rajner érsek kormányzása is t. i. 1175 — 1180; és ez az oka, mért adjuk az évsori renden kívül ezen szent vértanú főpap ismertetését, mármár kihagyandókőtamagyar szentek és vértanuk sorából, ha e kegyeletre az ősök példája nem emlékeztet, nem int.

II. Géza halála után fia István nyervén meg a birodalmi koronát, melyhez akkor Dalmáthon is tartozott, ezt Horvátország egy részével együtt békésen átengedé testvérének, Bélának, kit Komnen Manó byzanti császár fiává s utódává fogadván, magához vett ezen örökségével együtt, mit utóbb Béla visszatérte után is 1180-ban történt halá— 6 —

*) Acta Sanctorum Hungáriáé. II. r. 1331. Du Fresne. Lucius. Horváth és Dalmátországokat érdeklő müveik. Valamint ezek, úgy Szentiványi is a magyar szentek közé sorozza a ,Cathalogus‘-ban.