Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök életrajza
16 mosva és a koporsóba helyezve. De nem csuda, hisz az Ur az üdviratban már megígérte, miszerint azok fejéről még hajszál sem fog elveszni? Azon fölül oly jó szag áraszta el bennünket, mely minden illatszer kellemét fölülhaladá. 33. A vértanú testének fölemelése s tiszteletteljes eltakarítása után mindjárt a szent főpappal együtt szent Celzus vértanúhoz, ki szinte ugyanazon kertben feküdt, járulánk imádkozni. Azelőtt sohasem tapasztaltuk, hogy azon helyen imádkozott volna ; hanem az már a vértanúk kinyilvánításának volt jele, ha a szent főpap oly helyre ment imádkozni, hol ezt tenni nem szokta. Megtudtuk továbbá e hely őreitől, miszerint nekik szülőiktől volt meg- hagyva, hogy e helyet a késő nemzedékek és ivadékok se hagyják el, mert itt nagy kincsek letévék. Valóban nagy kincsek, melyeket sem rozsda, sem moly meg nem emészt ; sem a tolvajok ki nem ássák, s el nem lopják !l), mivel Krisztus az ő őrük, és égi lak az ő helyük, kiknek életük Krisztus vala, és haláluk nyereség 1 °). A vértanú testének az apostolok egyházábai átvitele után, hol hajdan a szent apostolok földi maradványai buzgó kegyelettel letétettek, a püspök beszédet tartván, a tömeg közöl egyik tisztátalan lélek által megszállott lármázni kezde, miszerint Ambrus által gyötörtetik. Azonban ez hozzáfordúlva monda:„Némulj el ördög, mert nem Ambrus kinoz, hanem a szentek hite, és saját irigységed, mivel oda 1 á t o d f ö Is z áll n i az embereket, honnan tele vagy taszítva; mert Ambrus nem tud fölfu- valkodni.“ E szavakra a kiáltozó elnémulva földre rogyott, s többé zajos hangot ki nem bocsáta. 34. Ez idő táj ban, midőn Honor császár, konzulságá- nak évnapján Milánó városában nagyszámú nép jelenlétében lybiai vadakból állatviadalt rendezett, Stilikó kormányzó által Ozséb főnök fölszólítására küldött katonáknak jel adatott, hogy bizonyos Kresconiuszt ragadjanak ki az egyházból. Ez azonban az Ur oltárához menekülvén, a szent püspök s a jelenlévő papság által ótalom alá vétetett. De a nagyszámú katonaság, melynek vezérei Árián 9 9) Máté 6, 19,-1U) Filip. 1, 21.