Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Aranyszáju Szent János Konstantinápoli érsek A papságról irt hat könyve - Negyedik könyv

NEGYEDIK KÖNYV.

i.

Nemcsak az egyháziak sorábai beigtatás után esengők, hanem az

ezek közé erőszakkal betoltak is bűntetteikért lakóinak.

Ezek hallatára Vazul, rövid habozás után, ekép szóla: Ha te ezen méltóság elnyerésére vágyódtál volna, ebbeli félelmed alapos lehetne; mert a ki valamely hivatal utáni vágyakodása által magát arra képesnek vallotta, annak ha célját érte, és hibát követett el, tapasztalatlanság nem szolgálhat mentségül; e védfegyvertől ő maga fosztotta meg magát, oly mohón kapván a hivatalon; és mert önszántából fogadta el, ha valamiben vétett, vagy valakit tönkre tett, ismét nem mentheti magát, mintha azt akaratlanul követte volna el. Ugyanis az, ki e tárgyban bírája leszen, így fogja őt kérdeni: ha érezted tapasztalatlanságodat, és nem birtál elég tudománynyal, hogy azt hibátlanul kezelhesd, mért siettél erődet túlhaladó hivatalt elvállalni? ki kényszerített arra ? ki vonszolt erővel azon hivatalra, melyet elfogadni vonakodtál ? De te soha sem fogsz ilyesmit hallani ; nem is vádolhatod magadat erről ! Hisz jól tudja mindenki, hogy legkevésbé sem iparkodtál e méltóságot elérni, hanem hogy az mások működéseinek siker- koszorúzott eredménye. Következőleg ugyanazon körülmény, mely azoknak bűneik bocsánatjára semmi reményt nem hágy, neked kitűnő mentségül szolgál. János : Ezekre én fejcsóválva kissé mosolyogtam, s egyenes nyiltszivüsé- gét bámulva mondám: magam is óhajtanám, hogy a do-