Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Harmadik könyv

az asztalnál ülők szemeit csapdosták. A vendég bámul a halak ily bőségén és a csónakok számán. Tudakozására vá­laszul nyeré, hogy ott mocsárok vannak, és az édes viz miatt számtalan hall szokott oda csoportúink Szóval ezen csábokkal azt eszközlé, hogy a vendég csaknem erőszakkal sürgeté a kertek eladatását mire az eladni akaró erőltetve rá áll, s a kertek árát tettetett nehezteléssel veszi föl. 72. Másnap a vevő barátival a kertekbe jővén egy csónakot sem talált. Azon kérdésre, váljon talán a halászok­nak valami szűnnapi ünnepélyük van-e, úgy válaszolának neki, miszerint itt soha sem szoktak halászni, kivéve a teg­napi napot. — Mily joggal feddhetné az álnokságot az, ki oly undok módon szorgoskodék az élvek vadászatában? Mert annak, ki mást valamely bűnről vádol, bűnmentes­nek kell lennie. Ilyféle csekélységeket én nem állítok egy rovatba az egyházi fegyelem tekintélyével, mely általá­nosan minden aljas nyereség utáni vágyat kárhoztat ; és röviden szólva mind a könnyelműséget mind a ravaszsá­got tiltja, 73. Hát mit szóljak arról, ki azon végrendelet értel­mében, mely ugyan másoktól lön szerkesztve, de a melyet ő hamisnak ismer, örökségre vagy hagyományra igényt tart, és másnak vétke által hasznot hajhász, miután már a köztörvények is azt, ki tudva, másnak vétkét saját előnyé­re felhasználja, bűnösnek nyilvánítják ? Az igazságosság tör­vénye ugyanis világos, melynél fogva nem illik derék fér­fiúhoz eltérni az igaztól, sem mást igaztalanul károsítani, sem valami csalást elkövetni, vagy csellel élni. 74. Mi világosabb annál, mint hogy Ananias midőn az eladott szántóföldnek árát fondorkodó cselfogás által meglopta, és az ár egy részét egész összeg gyanánt az apos­tolok lábaihoz létévé csalfasága miatt elveszett ? Szabadságá­ban állott mit sem ajánlani, és ezt csalárdság nélkül teheté. De minthogy álnoksággal élt, nem bőkezűségének nyerte jutalmát, hanem a hamisság büntetésének súlya neheze­dett reá. 75. És az Űr az üdviratban a hozzá csalárdsággaljá- rulókat elutasítván mondá: „A rókáknak barlang­- 192 -

Next

/
Thumbnails
Contents