Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)

Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv

163 nében megváltozott főpap arcán rnutatá szive fájdalmát és lelke feszült aggalmát. Mindnyájan siránkoztak azon, hogy a hely megvetés tárgyává leszen, ha Isten temploma sem nyújthat biztos védhelyet; a benszorult nők mellöket, az elzárt szüzek a kaput verdesték, némelyek a falakhoz futottak, mások az ablakokon néztek ki, mindnyájan égre emelt kezekkel kérve az Urat, hogy védje saját törvényeit.

147. Heliodor azonban mindezektől vissza nem riadva, sürgeté kivánatát s a pénztárt poroszlóival véteté körül, midőn hirtelen egy rettenetes, aranytól ragyogó fegyverzetű lovag jelent meg előtte, kinek lova pompás takaróval ékeskedék. Más két ifjú is megjelent neki; valójukon nemes méltóság, vonzó báj, tündöklő dicssugárzat, és díszes mez ömlött el: ezek közbe vevén a szentségtörőt,folytonos csapásokkal ostorozák mindkét oldal ról. De minek is hozunk föl ennyit? Homálytól elborítva, földre rogyott, s az isteni működés világos jeleivel eszméletlenül feküdt, nem is mutatkozván remény életéhez. A megfélemletteket öröm, a dölyfösöket félelem fogá el ; nehány Heliodor levert társai közöl kérék Oniást, esedezne élete föntartásaért ; minthogy már végtusát vívott.

148. A főpap esedezésére tehát ismét megjelent Heli- odornak a két ifjú ugyanazon öltönyben, így szólítván meg őt: Oniás főpapnak adj hálát, ő érte nyeréd vissza életed. Te pedig érezvén Isten ostorait, menj és vidd hírül tieidnek, mily nagynak találtad a templom iránti kegyeletet és Isten hatalmát. E szavak után eltűntek. Heliodor tehát visszanyervén eszméletét, hálaáldozatot hozott az Urnák, Oniás főpapnak pedig köszönetét szavazott s visszatérve seregével a királyhoz, mondá: Ha van ellened vagy incsel- kedöd utasítsd őt oda, s megostorozva térend hozzád.

149. Hűk és szorgalmasak legyetek tehát fiaim, a tőkealapok körüli eljárástokban. Az által fog tündökleni méltóságtok, ha a hatalmaskodó zsarnok önkénye, melyet az özvegyekvagy árvák elbírni nem képesek, az egyház se gélyével megfékeztetik ; ha bebizonyítjátok, hogy becsesb előttetek az Úr parancsa, mint a gazdag kegyelme.

150. Tinmagatok emlékeztek, hányszor küzdöttünk az özvegyek sőt mindnyájunk tőkealapjai mellett a király

11*