Munkálatok a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájától - 22. évfolyam (Pest, Beimel J. és Kozma Vazul, 1858)
Sz. Ambrus milánói püspök az egyháziak kötelmeiről irt III. könyve - Második könyv
142 irányában ; mert nem elég csak meghallgatni az esdeklők kérelmeit, hanem szükségeiket is meg kell vizsgálni. Ajó* tevőt, jobban sarkalja az Ínség, mint a szegény szava. Igaz ugyan, hogy a kérők alkalmatlankodása többet kicsikar; de azért nem mindég van helye a szemtelenkedésnek. Azt kell látnod, ki téged nem lát, azt kell fölkeresned ki szégyenei napvilágra jőni. Amaz börtönbe zárva is jusson eszedbe, ez, ki betegség által nyomatva füledbe nem kiálthat, kiáltson szivedbe. 78. A nép minél több jót Iát általad véghezvitetni, annál jobban fog szeretni. Ismerek több papot, kik mennél többet adakoztak, annál többet birtak, mivel bárki lássa is a szorgalmas papot, örömest bízza rá alamizsnáját, hogy ezt tisztinél fogva kioszsza, biztosítva lévén, hogy adománya eljut a szegényekhez; mert ki sem akarja, hogy adományával másnak, mint szegénynekhasználjon.Minthogy ha valaki vagy pazarló, vagy nagyon zsugori adakozót lát, mindkettőt lenézi, ha vagy fölösleges osztogatással el- ószrja más fáradtságának gyümölcseit, vagy zsebre dugja. Valamint tehát arányt kell tartani az adakozásban : úgy többnyire az ösztönzés sem látszik fölöslegesnek. Arányt azért, hogy a jótettet naponkint gyakorolhasd, nehogy pazarlásod a szegények rovására történjék ; ösztönzést azért, mert nagyobb hasznot hajt a pénz a szegények táplálásában, mint a gazdag zsebében. Vigyázz, nehogy erszényedbe zárd a nyomorgók jólétét, mintegy sírba temetve a szegények életét. 79. Szabad volt ugyan Józsefnek elajándékozni Egyp tóm minden kincsét, és kiüríteni a királyi kincstárt; de mégis nem akart pazarlónak látszani a máséból; inkább akarta eladni a gabnát, mint elajándékozni az éhezőknek ; mivel ha néhánynak ajándékozott, a legtöbbnek mitsem adhatott volna. O oly bőkezűséget helyeselt, melynél fogva mindenki bőven láttatott el. Feltárta a csűröket, hogy mindnyájan vásárolják meg a szükséges gabnát, nehogy ingyen kapván, elhagyják a földmivelést, minthogy ki másét használja, a magáét elhanyagolja. 80. Először is tehát mindnyájok pénzét gyüjté halomra, azután a többi ingó vagyont, végre a telekjogot
