Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
62 Elöjegyzetek Sz. Theodot és liét szűz vértan« szenvedéséhez. Az emlék Szent Theodot szenvedésének e jeles elbeszé- ira,d°ekteere- lését a tudós Papebroch Dánielnek, Jézus társasága- beli áldozárnak köszönhetjük, ki azt Rómában a Vatikán könyvtárörétöl, Állat Arszlántól (Leo) kapván görögből latinra forditá, s mind két nyelven a Bollandisták Mária havi 4-ik kötetében e hó 18-ára kinyomatá. Leirta pedig e szenvedést, egy magát többször megnevező, Nílus nevű szemtanú, kinek Szerzője hitelességéről, noha többet nem tudunk róla, te- szemtanu. hintve mégis irmodorát, s az elbeszélés más kellékeit, — nincsen mit kételkednünk. 2. Sem ezen Theodotnak, sem a hét szűznek, kik kevéssel előtte szenvedtek, nincs nyoma a régi latin vértanukönyvekben, mellyeket csak láthattam, jóllehet emlékök a mai római vértanu- A vértanuk könyvben, és Uzuard j eff y z ö k ön y v ében Máriahó iratokban. 18-án tartatik. De a görögöknél mindig igen nevezetesek valának, kik a hét szűz ünnepét közönségesen Máriahó 18-án, sz. Theodotét pedig külön sz. Iván hava 7-én ülik meg; és pedig azért, mert, a mit senki sem tagad, Theodot nehány nappal későbben szenvedett; ámbár némelly naptárakban, valamint a Jeruzsálem mellett létezett és sz. Szabásról nevezett remetehely „szentéinek lajstromában“ (typus Laurae s. Sabae prope Jerosoly- mam) mindnyájan egyszerre Máriahó 18-án ünnepeltetnek. a vértanuság 3. De jogosan kérdezhetni is immár, hogy 1(le-‘e' mikor történt a vértanuság? Jóllehet szerző nyilván ki nem teszi, mégis szavaiból azt vehetni ki, hogy az Dioklecián üldözésének elejére, tehát a 303-ik évre esik, mert ama kegyetlen üldözésről szól, mellyben először a templomok romboltattak le, azután pedig az áldozárok űzettek el, mig vég-
