Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

méltó azok meséje, kik állítják hogy e sz. testek eloroztattak s Bergamóba vitettek volna. De e kérdést most mellőzzük és további tárgyalását Alechius Oktáviusra bízzuk, ki állítása szerint e tárgyról egész könyvecskét irt. Azonban a sz. tetemeknek a történet végén olvasható letétetés módját azon rímes versekkel, mellyeket íolebb emliténk, össze- hasonlítandjuk.

Hz. Firmus és Rusztikns szenvedése.

Kisasszonyhó 9-én.

1. Az istentelen Maximinián császár kormányzása alatt Mailand városában iszonyú üldözés tört ki az ottani keresztények ellen, kik között különösen megemlítendő bizonyos Firmus nevii berga- rnói polgár, ki nemes származású volt és magával a császárral is ösmeretségben állott, gazdagsága pedig roppant vala. A jámbor férfiú imádság és böjtölés közt éjjel nappal Jézushoz könyörgött, bő alamizsnát osztogatott naponkint a szegényeknek és házához fogadá az üldözötteket. Ellenei hirül- adák ezt a császárnak, mondván : Kegyelmes császár! Firmus keresztény lett; isteneinket káromolja és ördögöknek nevezi. Ezeket hallván a császár kiküldé hadtisztét több katonával elfogására. A küldöttek megérkezvén, nyári lakában találták öt; hol az üdviratban Urunk e szavait olvasá: „Ha valaki elhagyja házát vagy birtokát vagy nejét vagy gyermekeit vagy szülőit az én nevemért, százszorosán visszakapja és az örök életet fogja bírni.“ Ekkor a katonák, kik hozzá jövének, hallván az olvasó hangját, nyaralójába rohantak , megfogák öt és méltatlanságok közt kivonszolák s láncokkal megkötözve hurcolák be Mailand városába. Alig hagyák el pedig kevés távolságra a lakot, ime kö- zeledék hozzá bizonyos Rusztikus nevű férfiú, ki rokona vala s maga is keresztény; midőn a bilincseket rokona kezein és nyakán meglátta, elkez-