Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

tények őt tisztelnék, az isteneket is tisztelni látszassanak. Emlékezetes e csalárdsága miatt néhány katona tette, kik midőn a katonai ajándékok szét osztásakor vigyázatlanságból tömjént áldoztak volna, mihelyt Julián ármányát megtudták, hajukat tépve szaladtak végig a piacon, magokat keresztényeknek s a császár csele által rászedetteknek kiáltván. Azután Juliánhoz ménének, az ajándékokat eldobták s magokat tüzbe vettetni kérték hogy miután tűz fertözé be őket, ismét tűz, csakhogy más égesse őket tisztára. Ezeket Julián lefejezésre Ítélte el, de midőn mármár fejőket érte a halál csapás, büntetésük száműzetésre változtatott át, mikint Szozomén után Theo- doret egyh. tört. 3. k. 17. fej. bizonyítja, ki e harcosok legújabbikát Románnak nevezi. Néha azonban egész az öldöklésig vitte Juliánt dühe, mikép azt nemcsak az egyházi évkönyvek de más régi irók is tanúsítják. A húsvéti évkönyv Domicius remete vértanuságát említi, ki egy barlangba, hol rendesen tartózkodók, a cirestikai kerületben (Cy- restica in Syria) bezáratván, a császár parancsára ott megöletett. Sz. Vazul ancirai áldozárnak, ki ugyanennek parancsára borzasztóan kínoztatott, emlékiratait alább adandjuk. (513. 1.) Állítják hogy ugyan azon városban feszíttetett keresztre sz. Genell vértanú, kinek neve alatt egy templom emeltetett, mikint Sziceota sz. Tivadar életrajzában olvassuk (2. fej.) Hires továbbá Arthemius vértanú, hajdan egyiptomi hadvezér emléke, kinek feje vétetett Theodoret (egyh. tört. 3. k. 18. fej.) s Ammián Marcellin szerint (22. k. 11. fej.) Ünnepét a latin és görög szertartásnak Mindszenthó 10-én ülik meg, ruelly napra közöltéinek emlékiratai is Metaphrasz- tes után Szuriusnál, hol sz. Jenő és Makár antio- chiai áldozárok hitvallása s vértanuságáról szinte van szó. Byzancban mint du Cange (CP. Christiana lib. 4 ) után tudjuk, Arthemius nevére egy templom szenteltetett. Delegdühösbeniildözé a keresztényeket a keleti helytartó Julián, a császár nagybátyja.