Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
482 113 Zsolt. 3. V. Az egyház kezdete Perzsiában. vértanuk válaszoltak: „Nem“ A bíró: Miilyen tekintélyetek lehet, ha a halálnak látjátok magatokat alávetve? A vértanuk pedig mondák: „Az örökké való király tekintélyét viseljük, azért halandó em bér tekintélyével nem gondolunk.“ Akkor börtönbe záraíá s láncokkal terhelteté őket. Hányszor mondták az istentelenek : hol van az ö Istenük? Jöjön Istenük, kiben hittek, és szabadítsa ki őket a börtönökből, mentse meg őket a pallostól , ragadja ki őket a vadállatok torkából. Ezeket mondták , de a kősziklán (Krisztus) rendíthetlenül állókat el nem csüggesztették. Amazok dühöngtek, de ezek nem féltek. Tudták, hol hagyák amazokat (üldözőiket), és hova sietnek ők. A hitvalló vértanuk megkoronáztatnak és a hitehagyott bírák elmaradtak. így akar megkísérteni Isten minden keresztényt hogy azt, kit érdemesnek talál, a vértanukkal megkoronázhassa. El öj egy z etek sz. Simon piispitk, Tliarbula és több mások vértanuságálioz Perzsiában. 1. Sz. Jeromos a jeles férfiak lajstromában, Özséb egyház tört. 3. k. 13. fej. és más egyházi irók tanúsága szerint Krisztus evangeliomát Perzsiában magok az apostolok hirdették. Es pedig Bardezánes 2-ik századbeli iró Ozsébnél (libr. 6. de praeparatione evangelica cap. 8.) mondja hogy korában a perzsák között találtattak keresztények ; de azért még sem tudni, miilyen volt e terjedelmes birodalomban a keresztény hit állapota n. Konstantin kora előtt, ki Szápor perzsa királyhoz irt levelében Özsébnél (libr. 4. de vita Const, m. cap. 13.) ennek ajánlja a keresztényeket és mondja „hogy azok Perzsia leghiresb városaiban mindenütt nagy számmal találtatnak,“ erről talán János püspök , ki a niceai zsinaton a perzsa egyház nevében
