Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

407 hanem mindnyájan egyhangúlag azt vallották hogy (igazi) „keresztények“. Ezt látván az igazgató, ha­bozott, váljon szép szavakkal vagy fenyegetéssel kényszerítse-e őket engedelmességre. — Azért tehát először barátságos szavakkal iparkodott őket állha­tatos jámborságukban megtántorítani illy édes nyel­ven beszélvén hozzájuk: Ne veszítsétek el szándékosan virágzó ifjuságtokat, sem ezen édes kellemes életet ne váltsátok fül kora halállal ; mert dőreség azok­nak , kik megszokták a hadbani dicső s vitéz tet­teket, a gonosztevők halálával kimúlni. Ezután pénzt ígért nekik, sőt hivatalokkal, méltóságokkal kecsegteté s más ezerféle módon iparkodott állhata­tosságukat megtörni. Ezen ígéreteivel azonban sem­mire sem menvén, más módhoz nyúlt: halállal, kinzó- eszközök s el nem viselhető büntetésekkel fenyege- tödzött. Ezt tette ö. S a vértanuk mit? „Miért igyekszel, mondák, bennünket Ígéreteiddel megva­kítani, Isten ellensége! hogy elhagyjuk az élő Is­tent s a gonosz ördögöknek szolgáljunk ? Azt vé­led hogy annyit adhatsz, mennyit elragadni ipar- kodol. Megvetem ajándékidatmellyek veszedelem­be sodornak. Nem fogadom el a tiszteletet, melly- böl számomra gyalázat származik. Olly pénzt adj , melly megmarad és folytonosan tart, olly dicsősé­get, melly örökké virágzik. Te engem a császár em­berévé akarsz tenni, de ezáltal a valódi királytól eli­degeníteni törekszel. Miért Ígérsz világi csekélysége­ket mellyeket te nagyoknak nevezesz, midőn mi az egész világot megvetjük? Mindaz mita szem láthat, nem hasonló azon reményhez, mellyet foly­tonosan szivünkben hordunk. Látod az olly bá­mulatra méltó nagy eget, eme nagy főidet és szám­talan csodáit!? S mindezt az igazak boldogságához és szerencséjéhez nem lehet hasonlítni. Azok gyorsan elmúlnak,ez folytonosan tart. Csak egyjutalmát vá­rom az igazságnak, csak az egyetlen dicsőség körül szorgoskodom, melly az egekben van. Osaka mennyei dicsőség után vágyódom; a gehenna tüzétöl félek, Megvetik a hizelgö sza­vakat , és a fenyegeté­seket.

Next

/
Thumbnails
Contents