Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

26

Alphaeus s Zaccliaeus vértanuk.

2-ik fej. Komán vértanú.

4. Az illy nagy számmal jelen voltak közöl csak Alphaeus és Zacchaeus nyerek el a vértanuság koronáját, kiknek, miután ostorozás, körmökkeli szaggatások, nehéz láncok, és más legválogatottahb kínzószerek által sok fájdalmat kénytelenittettek elszenvedni, lábaikat 24 órán keresztül a kalodában négy lyuknyi távolságra kifeszítették, s minthogy ekkor is az egy Istent s egy királyt, Jézus Krisztust valloták még mindig, mintha valami istentelent mondottak volna: azon halálra kárhoztattak, mellyel amaz első vértanú Prokop végeztetett ki t. i. fejeik vétettek Dius hó 7-én, mi a római4) számitás szerint November (Sz. Andráshó) 17-éré esik.

5. Különös megemlítést érdemel még az is, mi ugyanazon nap Román vértanúval 5 6) történt Anti- ochiában. Ez eredetére nézve palaesztinai s a cae- záreai egyházban szerpap és ördögűző (exorcista) fi) volt. Epen akkor jött pedig Antiochiába, midőn az egyházak leremboltattak, s tömérdek sok férfiút és nőt gyermekestől látott az istenek templomába tódulni és áldozni. Ezen látványt nem tűrhetvén, az isteni tisztelet buzgóságától ösztö- nöztetve közelebb lépett, és hatalmas hangon kezdette őket korholni. Melly bátor cselekvényeért

4) A római vértanukönyv is e napon tesz róla emlitést. A görögök havikönyvei a következő napon. Ezekben Zacchaeus a gadarai egyház szerpapjának mondatik. Gadara egy kis püspöki város volt, a scithopoli érsekség joghatósága alatt II. Palaesztinában. — MostGaddi-nak hivatik.

5) Román vértanúról különösen szólunk alább 303 év körül.

6) Az első századokban a papság csekély száma miatt egy pap gyakran két három hivatalt is viselt. így Román két, Prokop pedig három tisztet látott el a scithopoli egyházban, mint ezt az emlékiratokból láthatni. Vález ez alkalom- malkönyve 101 -ik fejezetében dicséri a „quaestionum vet. et nov. testam.“ című mű régi szerzőjét, kire mi utalunk. — Román szerpap és ördögűző is volt, hogy talán a hitujon- cokat oktatás után az ördög hatalma alól is fölszabadítaná. Mert mind a hitujoncok mind az ördöngösök megtisztítására rendelvék az ördögűzők. Lásd Vález jegyzeteit.