Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

389

elősegítek őt eljárásában. Azonnal u. i. tömjént és tüzes szenet hozatott elő, és ekkor a bírák azon föltételt szabták a pörlekedőknek hogy mind a törvényekkel mind azok jogaival élhetnek, csak tagadják meg Krisztust. Ha pedig szilárdan ragaszkodnának a hithez, úgy már nem engedtetik meg nekik sem a törvényszék-, sem a törvényekkel, de még más közjogokkal sem élni, mert az azon korbeli császárok által hozott törvények erejénél fogva nyilvános becstelenségbe estek.

3. Mit tőn erre Julitta? Vagyonának vissza-inkább akar- szerzése forgott-e eszében? Váljon, hogy az igaz- életétis’ei- ságtalan bitorló ellen megnyerje ügyét, csakköny- nyedén át engedte azt, miről tudta hogy hasznára leend; váljon elcsüggedt és megrémíilt-e lelke a bírák által fenyegetett veszély miatt ? Koránsem.

Mit szól ugyanis? „Veszszen el inkább maga az élet, veszszenek el a szerencse javai, sőt a test maga se maradjon meg nekem, mintsem hogy én Istenem s Alkotóm ellen csak egy gonosz szót engedjek szájamon kijöni.“ E beszéde miatt minél inkább látta fólingerülni az elnököt, annál több hálát adott az Istennek; mert midőn veszendő javak miatt versengett és pörlekedett a bitorlóval, a mennyei jók birtokát biztosítá magának ; látta t. i. miszerint e föld elvétetik ugyan tőle, de csak hogy birja majdan a paradicsomot; becstelennek nyilvánittatik, hogy méltó legyen a dicsőség koronájára ; a test gyalázatosán rogy le a korbácsok alatt s ez ideiglenes élettől is megfosztatik, csak hogy részesévé legyen ama boldog reménynek: minden szentek seregéhez számíttatni a menyország örömébem Végre midőn többszörös kérdeztetésre nem válaszolna mást, hanem egyedül csak azt bizonyítaná „hogy ö Krisztus szolgálója,“ sőt még el is átkozná azokat, kik a hit megtagadására hivják föl, vagy biztatják : akkor az igazságtalan bíró nemcsak sok javaitól, mellyek az igazság és törvény határozata ellen vétettek el tőle, fosztotta meg, hanem még