Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
birónk a mi Urunk Jézus Krisztusnál, kinek tisztelet és hatalom mindörökké. Amen. 387 Szent J ii litt a vértanusága. (N. Vazul után 1. kötet 5. besz.) 1. A sz. beszéd, mellyet e kinálkozó alkalommal nektek elmondandó vagyok , szolgál e sz. gyülekezet indokául. E napot ‘) u. i. tüztük ki hogy fényesen megüljétek azt, mert e nap újítja meg emlékét ama nagy küzdelemnek, mellyet asszonyi testben ugyan, de erős sőt mondhatni több mint férfias lélekkel állott ki b. Julitta asszony, (ha mégis a tisztelet megengedi asszonynak nevezni azt, ki hős lelki erejével meghaladta a gyönge asszonyi természetet) mind azoknak kik jelen valának s bámulva láták a hősien küzdőt, mind pedig az utódoknak kik hallani fogják e nagyszerű küzdelmet egykorú szemtanuktól,— nagy csodálkozás- s álmélkodására; s erősen hiszem is hogy ez egy nő nagylelkűsége s állhatatossága hathatósan rendíté meg és sujtá le az emberi nem közös ellenségét, minthogy különösen fájlalja ha asszonyok ragadják el tőle a győzelmi pálmát; ki ugyan tehetetlen kevélységtől fól- fuvalkodva fónnen szokta hirdetni ama nagyszerű szavakat hogy megfogja semmíteni az egész min- denséget s mint valami fészket ragadandja meg s elhagyott tojásokként zúzza szét; a városokat pedig sivár pusztasággá változtatandja át: mig azalatt e nemes hölgy erényei által legyőzöttként terül el a küzdhomokön. Sz. Julittát azon perctől fogva, hogy csábítani kezdé Krisztustóli elpártolásra, számtalan érvekkel úgy törekedett megcáfolni s állha- tatlanságáról meggyőzni, mintha ö védené tulajdonképen az Istent s ragaszkodnék hozzá. De sa') Julitta ünnepét a görögök havikönyveikben s a latinok a római vértanukönyvben szent Jakab hava 30-án ülik meg. Julitta hires emléke. 25*
