Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

tatott a bírói Ítélet, s gyözhetlen lelkűk fej vétel által szabadult ki a test bilincseiből, fölvétetvén a mi Urunk Jézus Krisztus által, ki az Atyával és Sz. Három- Szentlélekkel él és uralkodik Isten örökön örökké.

ság. Krisztus .

isten. Amen.

Előj e g y z e t e k

szent Kerény püspök és vértanú szenvedéséhez.

Honnan vé- 1. Sz. Kerény vértanuságát Prudencius adja Kerényem- elő „’«Ç* çe<jP««W‘ cimü könyve 7-ik énekében; ezt lékiratai, bővebben ismertetik emlékiratai, mellyeket Bonin, Mombricius és Szurius Lőrinc régi kéziratokból adtak ki; annyiban elütnek azonban ezen emlékiratok Prudenciustól, hogy Kerényt Maxim elnök idejébe helyezik, Prudencius pedig Galerius kormányának idejébe teszi. E nehézséget épen nem oldják meg, kik Baroniussal azt vélik, hogy mindkettő Galerius Maximin császárt érti, kit Prudencius Galeriusnak, az emlékiratok szerzője pedig Maximnak nevezett; mert az emlékiratokban említett Maxim nem volt császár u. m. ki vérjoggal nem látszott bírni; sz. Kerényt u. i. megbotoz- tatás után Amancius Pannonia elnökéhez küldötte, hogy a sz. főpapra halálos Ítéletet mondjon. De e nehézségen azért nem kell nagyon fölakadni, mert ezen elnök csakugyan Galerius Maximnak neveztethetett a nélkül, hogy császár lett volna. Azonban, nehogy valaki azt higyje, miszerint egyiknek tekintélyét a másiknak elébe tesszük, azért mindkettőt t. i. az emlékiratokat és Prudencius énekét is adjuk.

2. A mit ezen szerzők bővebben elbeszélnek Kerény haláláról, azt Ozséb e kevés szóval fejezi ki évkönyveiben: „Kerény, úgymond, sziszeki püspök, Krisztusért dicsőségesen kivégeztetett. Mert kézi malom kötetvén nyakára a hídról a folyóba