Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

Ugyané napon emlittetik a régi karthágói naptárban is, valamint a Gergel-féle szentségkönyvben s több más régi s újabb vértanukönyvekben, nem különben agörögöknek „szentekhavitárai“-ban.Mind- azáltala Gergelféle szentségkönyv némelly kézirataiban s egynéhány vértanuköny vben Euphemia ünnepe sz. György hava 13-ik napján tartatik, mint a Bol- landisták Menárd Hugó után ezen napnál megjegyzik. Sőt ugyanazon napon tartatik a Gelázféle mi- sekönyvbeu is egyedül „vértanú“ cimmel. De más szüzek sem, miilyenek Szotér, Agata, Julia, Ci- cella s mások, kik ugyanott megemlittetnek, hivatnak csak egyszer is „szüzeknek.“ Melly cim, Ágnes kivételével e misekönyvben egyedül Máriának tulajdonittatik. Ugyanez észrevehető a Gergelféle misekönyvben is. Mégis azon szüzek és vértanuk között, kik az Isten anyját, a boldogságos szüzet követik, ezt elsőnek említi Fortunát „a szü- zeségröl“ szóló munka 8. könyv. 4. költ.

Ott díszéig Euphémia s Ágata is közelében És Jusztina együtt Tekla rokon kebelén,

Paulina és Ágnes Bazilissza s a szende Jenenke S mind kiket a szüzeség rénye föl égbe ragadt.

És alább elöszámlálván a tartományok védszentjeit:

Pádua Jusztinát s Euphémiát Kalcedon adta,

Merida Eulaliát ismeri gyermekéül;

Szülte Szicília Caeciliát s Szeleucia Theklát.“

Hogy Rómában n. Gergel idejében Euphemia,- mint védszent tiszteletére egyház létezett, tanúságot tesz a másik Gergel t. i. atoursi főpap tört. 10.

k. 1. fej. Annyi kétségkívül bizonyos, hogy már azelőtt volt Rómában „Euphemia“ nevéről címzett egyház, mint ez kiviláglik a Szimmachus pápa alatt tartott római zsinatból. Hogy emléke a ravennai- aknál is nevezetes volt, tudjuk aranyszavu sz. Péterből , ki róla beszédet is irt. Bresciában pedig, az olaszországi havasok között fekvő városban, jelenleg is fónáll Benedek rendünknek sz. Euphemi- áról címzett apátsága.