Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
331 tönöztetett, sokan a pogányok közöl mint inger- kedök összeseregelvén körötte, káromló s istentelen szavakkal illeték. Ezek közt volt bizonyos Philemon nevű udvari zenész is sa nép kedveltje, ki számtalan rágalommal illetvén őt,—istentelen gonosz csábitónak, embercsalónak, s mindenki előtt gyűlöletre méltónak nyilvánítá Apolloniust. Midőn ezen, s más hasonló szitkokat szórná ellene, Apollonius feleié: „Legyen neked, fiam! az Ur irgalmas, s mitse rójon föl vétkiil szavaidból.“ Mit hallván Philemon szivében megindult s rendkivülileg érzé magában a hallott igék hatását ollyannyira, hogy rögtön magát kereszténynek vallá ; majd azonnal a bíró 2) széke elé siete, s az egész nép szine előtt fólkiálta: „Jogtalanul cselekszel igazságtalan bíró ! midőn e vallásos és Isten előtt kedves férfiakat bünteted. Hisz a keresztények semmi roszat nem tesznek, s nem is tanítanak.“ Mit hallván a bíró, első ízben ez embernek, mint földijének szavait, tréfául tekinté; de midőn látá, hogy ez azokat szilárdan védi, s folytonosan ismétli: Őrjöngsz, mondá ekkor, Philemon ! s hevenyében megbolondultál. De Philemon válaszoló: „Én nem őrjöngök, hanem te. Legigazságtalanabb s esztelenebb bíró vagy, ki olly sok igaz férfiút igazságtalanul elitélsz. Én keresztény vagyok és a keresztények teszik az emberi nem legjobb részét.“ Ekkor a bíró először az egész nép szine előtt akará öt nyájasan előbbi pogányságára visszacsábítani; de midőn látta állhatatosságát, a kínzások minden nemével gyötré öt. 2. Megtudván pedig hogy Apollonius szavai okozák e változását, a már előbb is gyötört Apolloniust ismét s még erősebben kínoztatá s a csábítás bünszennyével bélyegzé. Apollonius azonban 2) Metaplirasztes Simon ezt Arius felekezetéhez tarto- zottnak mondja, ki Antinous mellett már több vértanút végeztetett ki, úgymint a hires Asklát, Paphnuciust , Timotheust, Mórt s többeket, kikről 1. a Bollandistákat bőjtmás hava 7-én. Philemont megtéríti. Mindkettőt tűzbe dobják
