Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
330 tárgyal. Mit Palládius is Apolloniusról majd ugyanazon szavakkal bizonyít. 3. Valamennyi vértanukönyv állítja, miszerint e vértanuk böjtmás hava 7-én Antinous-, Egyiptom városában szenvedtek. A mi csakugyan áll is, ha e szenvedés a vértanuság kezdetével egynek vétetik. Mert különben Rufin és Palládius szerint Alexandriában szenvedtek vértanuságot. Ezért né- mellyek Apolloniust Apollonius áldozzárral fölcserélik , ki 5. más vértanúval Maximin uralma alatt szenvedett Alexandriában, mint ez a latin vértanuköny vekből sz. György hó 10-én látható. Azonban noha ezek a kivégeztetés nemét és színhelyét illetőleg Rutinnal megegyeznek, mindazál- tal eltérnek Apollonius társainak följegyzésében ; mert nem említik Philemont, kiről nemcsak Rufin s Palládius, de a közönséges vért. emlékiratok is tanúsítják , miszerint Apolloniussal szenvedett vértanuságot. Minthogy azonban mind a vértanuköny- vek, mind a görögök havikönyvei, hol vértanunk szenvedése Karácson hava 14-én emlittetik, nemcsak Apollonius társainak megnevezésében, de a vértanuság egyéb körülményeiben is néha követ- kezetlenek, azért ezeket bizton nem követhetjük; miért is Rufin szavainak nyomán haladunk. Szent Apollonius és társainak vértanusága. (Rufin „a sz. atyák élötéről“ szóló könyve 19. f.) 1. Os atyák hagyományából tudjuk, misze- szerpap. rjnt az üldözési időkben élt bizonyos Apollonius nevű magánzó, ki társai között kitűnő élete miatt szerpappá szenteltetett. Fő törekvése volt a zavaros időben társait rendre járva vértanuságra buz- dítni. ’) Miután pedig ö maga is elfogatott s bebör- *) *) „Lelkesítvén Krisztus hivallóit, úgymond Palládius, ez által sok vértanút szerzett.“ Kr. u. 30... , év. Apollonius
