Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
323 létén a katonai rendbe fölvétetvén, midőn a had- főnökök vitézeiket télre hozzánk szállásolák, ö is azon hadosztálylyal, mellybe soroztatott, tartományunkba jött. Midőn pedig hirtelen nem barbárok betörése, hanem a sátán fondorlata s izgatása következtében Istent ostromló háború támadt, (mert a ki csak keresztény volt, az mind rágalmazó iratokkal vádoltatván halálra hurcoltatott) akkor a ki- mondhatlan boldog Tivadar, kitűnő jámborsága s mindenhol Krisztus hitének terjesztése miatt, mi által Jézus hitét mintegy homlokán viselni látszott, csak hamar kitűnt, mint ki nem erélytelen újonc vala a hitcsatára képtelen, hanem vitéz lelkületű, ki a veszélylyel bátran szembe szállt, ki nem vala gyáva, nem csüggedezett, nem reszketett, nem félt, nem ijedezett, sem szabad szólási bátorságát nem veszté. Mert a mint az elnök és népvédnök egymással megbarátkozának, mint egykor Pilátus és Herodes s az istentelen gonosz tanács ősz- Bírák elé ái- szeült: a fólfeszített Krisztus szolgáját, mintegy- 1 ai- kor Urával történt, itélőszék elé állíták s: Valid meg, igy szólíták meg öt, honnét van emez az uralkodó parancsával dacoló s megrögzött merészséged, sőtmegátalkodottságod, mellynél fogva nem hódolsz uraid parancsának s nem tiszteled a világ- tiralkodókat úgy mint illenék? Ekkor u. i. Maxi- minián vitte a kormányt társával. Tivadar a mondottakra bátor tekintet- s rendületlen lélekkel, ügyes és éles feleletet adott eképen : „Isteneket nem ismerek,. mert valóban nem is léteznek. Ti a csalárd és gonosz sátánokat ,Isten' névvel tisztelvén meg igen hibáztok. Az én Istenem Krisztus, az Krisztus is- Isten egyszülött fia. Irántai áhitat- és hitvallásomért a ki sebzeni akar — vágjon, aki ostorozni — szaggasson, a ki égetni — gyújtson tüzet és ki szavaimban megbotránkozik, vágja ki nyelvemet. Merta test, minden tagja által türelemmel tartozik Te- remtőjének.“ E szavakkal megtörettek a zsarnokok s az erős férfiú első rohamát sem tarthaták ki lát— 21*
