Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
317 elmondá, a hóhérnak villogó kardja erős nyakszir- imádkozva, tét elmetszé; testét a városból kiveték, s igy ki- geSuu" vül hevert a legfényesben borostyánzott vértanú sz. teteme. 5. Ki végeztetett tehát Krisztus kegyéből mind a győzelmes vértanú Julitta, mind dicsőséges és jeles fia Cirik, sz. Jakab hava 16-án. A rákövetkező harmadik nap éjeién pedig két szolgálója elvivén a hullákat, távol, Tarzu3 városa határán elásták. Az ájtatos Konstantin császár idejében azután , midőn napfényre került az igazság, s az Isten egyháza általa szabadságot nyert volna, a még életben levő egyik szolgáló e helyet fólfedezé. Akkor a hivek, a kik csak e sz. ereklyékből valamit éltök biztosítására s védelmére, kegyes Istenünknek pedig dicsőségére nyerni óhajtottak, e helyre siettek s azt gyakran látogatták. 6. Ezek való történetek; ájtatos lelkületed- Sier*0 vés- nek azokat szigorú lelkiösmeretességgel föl is jegyeztem. Te pedig mondd el hü férfiaknak, a kik másokat mind tanítani, mind az igazról meggyőzni képesek ; nehogy olly könyvek által, mellyek nyilvánosan mesékkel telvék, tévútra vezettessenek, hanem inkább higyjenek az igazságnak Krisztus Jézusban, a mi Urunkban, kivel az Atyának s Szent- léleknek dicsőség, tisztelet s hatalom örökön örökké. Amen. Előjegyzetek Szent Tivadar vértanuságához. 1. Sz. Tivadar, ki mellék-nevére Tiro-nak (újonc) is hivatik, emlékiratait a lirai zárda kéziratából kaptuk ugyan, de ezek tökéletesen azonosak a Szuriusnál s más egyéb kéziratokban található okmányokkal; a miért is, miután nem olly Nisszaiszenl nagy tekintélyüeknek látszanak, hogy sz. Gergel, hergel be- nisszai püspök elbeszélése elé lennének teendők: jó- Tivadarról.
