Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

301 , Varosom, kérlek, te dicsőkkel ékes, Oh borulj itt e ravatalra vélem ! Majd ha fölkel szellemök és a portest, Mennybe velők szállsz. Előjegyzetek Szent Domnina s. a. t. vértannságához. 1. Jóllehet kinek sem szabad magát kivégez­ni , ha az mindazáltal a sz. Lélek különös sugalla- gyilkosnak tának következtében történnék , inkább lelki erő- lenni, nek, mint vakmerőségnek kell tulajdonitani. Azért sz. Ágoston is, bár „az Isten városáról“ irt köny­vében sok indokkal bebizonyítja, hogy senkinek, még a szüzeség megtartásának ürügye alatt sem szabad magát kivégezni; mindazáltal a 26. feje­zetben elismeri, hogy Isten parancsából az mégis megtörténhetik. „Hogy ha Isten parancsolta, mond­ja e sz. atya, és hogy parancsolta, kétség nélkül kinyilatkoztatja, — ki mondaná véteknek az enge­delmességet; ki roszalná e jámbor készséget?“ de hogy ezen állítás érvül ne használtassák a bűnben, igy folytatja : „de azért vétkezik az, ki fiát az Is­tennek föláldozni eltökélte azért, mert Ábrahám hasonló dicséretes tettet vitt végbe.“ így aranyszá- ju sz. János is, ki János evangelioma fölött tar­tott 87. hóm. azt állítja, hogy csak az ördög un­szolására emelhet valaki erőszakos kezet maga el­len ; azonban mégis dicséri a sz. szüzeket, kik az iildözöktöli félelmükben kivégezték magukat, mert illy alkalommal úgy tekintendő az illetők cseleke­dete, miszerint azt a sz. Lélek különös sugallatára művelték. Ezek közt leginkább kitűnnek Bernice és Proszdoce, kik midőn anyjokkal elfogattak, a katonákat kijátszva a folyóba vetették magukat. Ezek vértanuságát bővebben elbeszéli aranyszáju sz. János (1. köt. 51. hóm.) mellyet mi is itt elő- Domnina sat. adunk, kihagyva a különféle eltéréseket, méllyé- argnyszáju két ö szónokok módjára közbe szőni szokott. Ugyan- sz. Jánosból.

Next

/
Thumbnails
Contents