Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

301

, Varosom, kérlek, te dicsőkkel ékes,

Oh borulj itt e ravatalra vélem !

Majd ha fölkel szellemök és a portest,

Mennybe velők szállsz.

Előjegyzetek

Szent Domnina s. a. t. vértannságához.

1. Jóllehet kinek sem szabad magát kivégezni , ha az mindazáltal a sz. Lélek különös sugalla- gyilkosnak tának következtében történnék , inkább lelki erő- lenni, nek, mint vakmerőségnek kell tulajdonitani. Azért sz. Ágoston is, bár „az Isten városáról“ irt könyvében sok indokkal bebizonyítja, hogy senkinek, még a szüzeség megtartásának ürügye alatt sem szabad magát kivégezni; mindazáltal a 26. fejezetben elismeri, hogy Isten parancsából az mégis megtörténhetik. „Hogy ha Isten parancsolta, mondja e sz. atya, és hogy parancsolta, kétség nélkül kinyilatkoztatja, — ki mondaná véteknek az engedelmességet; ki roszalná e jámbor készséget?“ de hogy ezen állítás érvül ne használtassák a bűnben, igy folytatja : „de azért vétkezik az, ki fiát az Istennek föláldozni eltökélte azért, mert Ábrahám hasonló dicséretes tettet vitt végbe.“ így aranyszá- ju sz. János is, ki János evangelioma fölött tartott 87. hóm. azt állítja, hogy csak az ördög unszolására emelhet valaki erőszakos kezet maga ellen ; azonban mégis dicséri a sz. szüzeket, kik az iildözöktöli félelmükben kivégezték magukat, mert illy alkalommal úgy tekintendő az illetők cselekedete, miszerint azt a sz. Lélek különös sugallatára művelték. Ezek közt leginkább kitűnnek Bernice és Proszdoce, kik midőn anyjokkal elfogattak, a katonákat kijátszva a folyóba vetették magukat.

Ezek vértanuságát bővebben elbeszéli aranyszáju sz. János (1. köt. 51. hóm.) mellyet mi is itt elő- Domnina sat. adunk, kihagyva a különféle eltéréseket, méllyé- argnyszáju két ö szónokok módjára közbe szőni szokott. Ugyan- sz. Jánosból.