Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

nyében Bologna kiváló védszentei közé számítja e versekkel :

Vitáit, Agrikolát Prokulussal rejti Bologna,

Mint kiket eskü-kötés a hitért fegyverre parancsolt, És egy győzedelem koszorús pálmája fűz össze, Testeiket hegyes élű szegek lyuggatva keresztül.

Hogy sírjaiknál annak idejében sok csoda történt, bizonyítja toursi Gergel „a vértanuk dicsőségéről“ szóló könyve 44. fejezetében, hol azt is Írja, miszerint Namacius, Clermont püspöke ezen vértanuk ereklyéinek egy részét az általa építtetett szentegyházba létévé. Csaknem ugyanezt ismétli nevezett szerző a frankok tört. 2. könyve 16. fejezetében, hol ezen egyházat jelesen Írja le. Még egy más régi szentegyház is volt abban a megyében e vértanuk tiszteletére szentelve, mellybe Robert vonult, és ugyanott „Isten háza“ (casa Dei) név alatt egy igen híres zárdát építtetett. Régibb azonban sz. Agrikola tisztelete Rbeimsben, mellynek egyik külvárosában már a 4-ik század vége felé Jovin, hadi felügyelő Frankhonban, nagyszerű bazilikát épittetett sz. Agrikola tiszteletére, melly nevéről ,jovini‘nek is nevezteték. Ezen Jovin Ammián Marcellin szerint (27. könyv. 2. fej.) a római ta- nácsfönökségre Valentinián által kineveztetvén, ezen hivatalt 367. évben Lupicinnel együtt viselte is, és sok jeles tette után meghalálozván, ugyanazon bazilikában temettetett el. Midőn utóbb szent Nikázius püspök a barbárok berontásakor Eutro- pia nővérével és sok más mind egyháziak-, mind rheimsi polgárokkal vértanuságot szenvedett és ezen szentegyházba temettetett: lassankint az ö nevéről nikáziainak neveztetett el, jóllehet most is szent Vitáit és Agrikolát tartja fő védnökeinek. Ugyanezen bazilikát, midőn régisége miatt már- már omladozni látná Gerváz rheimsi főpap, a 11. század vége felé kijavíttatta, vagyis inkább alapjából újra pompásan íolépittette, melly kevéssel ezután sz. Benedek rendének adatott át, és maig19