Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
214 nyomára jöhessenek. Midőn ezek dacára minden eröködésük sikertelen maradna, az üldözött a sz. Lélek sugallatából személyesen jelent meg ellenei Szever tor- előtt. De nem is lappanghatott tovább az, kire a vényszék elé szenvedés babérja várakozott. Midőn tehát az ité- löszék elé vezettetett, J usztm így szólitá meg : Llőre intlek, hogy az őrültség téged is el ne kábítson, mint Fiilöp tanítótokat, ki saját esztelensége által voná magára a bünhödést; engedelmeskedjél azért inkább a császár parancsainak; kiméld testedet, becsüld éltedet és élvezd a világ örömeit. Szever válaszolá: „Hinnem kell, mit tanultam, és abhoz örökké hiven ragaszkodnom, a mit tiszteltem.“ Mire Jusztin: Fontold meg jól a büntetést, és a megszabadulást is környülményesen, s befogod látni az áldozat szükséges voltát rád nézve. Minthogy Szever az áldozatnak puszta hallására is borzalommal telt el, ö is az elnök parancsára börtönbe záratott. Azután Hermesre került a sor, kit Jusztin e szavakkal fogadott: Milly büntetés vár ezekre, kik a császári parancsoknak nem engedelmeskedtek, nem sokára megfogod látni. Nehogy tehát kínjaikban te is részes légy, emlékezzél meg szabadságod- és fiaidról s áldozz az isteneknek, hogy igy a rád háromlandó kellemetlenségeknek véget vethess. Hermes erre igy felelt: „Kívánságod teljesítésére, soha sem fogsz bírhatni. Ezen hitben növekedtem, ezen igazságot oltá belém a sz. tanító ifjú korom óta, ebben ingadoznom, ettől csak egy hajszálnyira is elpártolnom lehetetlen. íme elnök ! ez az én vallomásom; s most kínoztass engem akaratod szerint.“ Mire Jusztin : Minthogy te a rátok szabandó kínzásokat nem ismered , biztosnak hiszed magadat; de ha már a büntetésnek alá leendesz vetve, későn fogsz bánkódni. Erre Hermes: „Akármilly súlyos szenvedéseket szabj is ránk, megfogják enyhíteni azokat Krisztus angyalai, kiért szenvedünk.“ 10. Jusztin, midőn Szever tántoríthatlan hitét látná, öt is visszaparancsoláa fogságba; majd kegyet-