Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
7 rotheus és Gorgon többekkel együtt, kik a palotában szolgáltak, különféle küzdés után kötéllel megfojtatván nyerték el az isteni győzelem jutalmát. 6. Ugyanakkor fejeztetett le ezen városban AntMm ni- Anthím 7) nikomediai püspök is Krisztus megval- püspXÍübb lása miatt, kit a vértanuk nagy sokasága követett, niás vértanu- Ugyanis azon napokban nem tudni, milly bal eset 'a egyutt' által, tűz ütött ki a palotában 8 *). Mit midőn a köz hír hamis gyanakodás következtében csak hamar a mieinkre fogott, császári parancs értelménél fogva a hányán csak voltak ott az Isten tisztelői közöl, családjaikkal együtt csoportosan végeztettek ki, né- mellyek kard által, mások meg a máglyán. Mondják, hogy ekkor férfiak és nők is bizonyos túlvilági készségei, mellyet szavakkal kimondani lehetetlen, rohantak az égő máglyára. Másokat, mondhatat- lan nagy számmal, megkötözve csónakra tettek a bakók, és a mérhetetlen tenger mélyére sülyesztették ö). Sőt az illően eltakarított udvari fő hivatal’) Erről alább a 8-ik szám alatt. Emlékiratai latinul és görögül megvannak a Bollandistáknál Sz. György hava 3-án. Emléknapja a latin egyházban Sz. György hava23-a; a Görögöknél pedig Sz. Mihál hó 3-a. 8) Laktancius említett könyv. 14. rész. mondja, hogy ezen tűzvészt szántszándékosan támaszták Maximilián parancsára , alatt^mban azonban, hogy igy Diokleciánt, ki a keresztényekkel szelidebben akart bánni, a legnagyobb üldözésre ingerelhesse. 15 nappal később ugyanazon császár más gyújtogatást is kisértett meg, mi újra sikerült neki; mire azonnal elutazott Nikomediából. Nagy Konstantin beszédében a szentek gyülekezetéhez (ad SS. Coetum) úgy látszik azt véli, hogy ezen tűz Isten büntetése volt. *) Laktancius 15. rész. hol mondja: „Miszerint a császár legidősb leányát Valériát és nejét Priskát is kényszeríté az áldozattételre.“ Alább : „Az egykor igen hatalmas heréitek kivégeztettek ..........sokan minden nemből és korból megégettettek ; még pedig nem is egyenkint, hanem nagy lévén a sokaság, a házbeliek csoportba állíttattak, és úgy raktak körülöttök tüzet, s emésztettek föl ; majd malomkövet aggattak nyakukba és a tengerbe vetették. Hasonló erőszakkal üldöztetett a nép is, mire hallatlan kínokat gondoltak ki s a t.“
