Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

202

körül többé már semmi nehézség sem lehet. Baro- nius bibornok ezen vértanú szenvedését Julián idejére teszi, s a római vértanukönyvhöz irt jegyzeteiben Mindszent hava 22-ik napjára azt állítja, hogy Fiilöp Eutropius és Lucius drinápoli püspököknek volt utóda, kik sz. Athanáznak Konstancius császárhoz intézett és menekülő futását tárgyazó vádirata szerint az ariánusoktól sokat szenvedtek. Hogy azonban ezt a tudós bibornok alaptalanul állította, már onnét kitetszik, mivel Fíilöpöt drinápoli egyházfőnek mondja, noha bizonyos, hogy heraklei püspök volt. Ha pedig az emlékiratokat jobban vizsgáljuk, úgy látszik azok inkább Dio- klecián, mint Julián üldözését képviselik. Miért

Szenvedésé- ezen sz. vértanú szenvedését körülbelül a 304-ik évnek ideje. re ^eszszük ? mig hitelesb adatokra nem akadunk, mellyek ezen állítástól minket eltérni kényszerítenének. Emlékünnepét pedig mind az újabb, mind a régi vértanukönyvek irói egyhangúlag Mindszent hava 22-ére teszik; de némellyek több, mások ke- Tiirsa1, vesebb vértanutársát említik. Szever áldozár- és Hermes szerpapról csupán a Rábán által idézett emlékiratok tesznek említést, ámbár a többiek majdnem mindnyájan közvetlenül sz. Fiilöp után Ozséb áldozárt nevezik. Heraklea Thrácia fővárosa más hasonnevű városok közt kiválik, hol Fiilöp püspöki méltóságot viselt; Heraklea hajdan a prímások , vagyis mint akkor neveztettek, a thráciai föérsekek (Exarchi) székhelye volt. Drinápol pedig, hol sz. Fülöp szenvedett, még most is hires város hajdan érseki székhely, és Konstantinápoly bevétele előtt a törökök fő városa. Több hasonnevű város más tartományokban is találtatik.

Sz. Fülöp heraklei püspök szenvedése.

(Kútfők: egy korhei kézirat, és az Analekták 4-ik kötete.)

Kr. u. 304. 1. Sz. Fülöp előbb szerpap és csakhamar áldozárrá szenteltetvén munkássága és saját fizeté-