Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
187 Élője gyzetek sz. Irén püspök szenvedéséhez. 1. Az egykor olly számos egyházi és világi kiváltságairól hires város Szerem (Syrmium), melly már most faluvá törpült le, sz. Irént, vagy mint a régi kéziratokban találjuk, sz. Hyrént, ki ezen egyházat a 4-ik század elején kormányozta , s vérével ékesíté, ismeri pártfogójául. Szenvedését, melly az ,,elnökségi“ okmányokból majdnem szorul szóra kivétetett, s egy-két görög és latin kézirat után kijavíttatott és kiegészíttetett, Bolland folytatói böjtmás hava 25-kén említik föl, mellyet mi is, más hat kéziratból kiírván, előadunk, minthogy ezekkel a Bollandisták által dicsért longi- ponti kézirat, ugyszinte trieri sz. Maximiné is leginkább összhangzik. Azon fölül ide csatoltuk a Bollandisták kiadásában előforduló azon különféle olvasásokat is, mellyek fontosabbaknak látszottak. A görög adatokat pedig föltalálhatni a Bollandisták böjtmáshavi 3-ik kötetének végén, mellyek- kel összehasonlíthatni azokat is, miket róluk Lambecius (bécsi könyvtár 8-ik köt. 206-ik sköv. lapjain) fölhoz. 2. E szent vértanú ünnepét mind a görög, mind a latin egyház megüli, de különböző napokon; a görög t. i. Kisasszony hava 23-ikán, a latin pedig majd nem valamennyi vértanukönyvében böjtmás hava 25-ikén; ámbár némellyek a régiek közöl az ö ünnepét sz. György hava 6-ára teszik, melly napon a Remigián, - és a „tengeri veszélyben lévő Szent Mihál“ (s. Michaelis in periculo maris) - féle kézirat-, valamint a Bollandisták szerint is — szenvedd vértanuságát. Be más kéziratok t. i. a longi-ponti, compendia-i, fuliai és urzikampi — sz. György hava 6-ika helyett böjt- más hava 25-ikére teszik. Az év, mellyhen vérta- nuságot szenvedett, sehol sem jegyeztetik föl. De Emlékiratai kéziratokból Irén tisztelete. Szenvedése ideje.
