Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

Jézust, kinek nemességem,- s tiszteletemet köszönöm; Ő fogjatudni, mikint őrizze meg galambját.“ A bíró mondá: Mit tévelyegsz, bivén egy megfeszített embernek? Ne gondold, hogy, ha majd a kéjházba zárnak, tisztán, s minden szeplő nélkül megmaradsz. Mindnyájan már csak ezért is fognak gyalázni. Mire Theodora: „Hiszek Jézusban, ki szenvedett Poncius Pilátus alatt, hogy ö kiszabadítand engem ellenségeim kezéből, és meg- örízendi minden mocsoktól a benne hivöt ; én nem tagadom meg Ot.“

2. A bíró mondá : Már sokat nyelveskedtél, s még sem vettettelek alá a kínoknak ; de ha még tovább is fogsz igy ellenkezni, akkor nem késen- dem veled úgy bánni, mint a legutósó szolgálóval, s uraink, és fejedelmeink rendeletéit rajtad példájára a többi nőknek végrehajtani. Kinek Theodora: „Kész vagyok testemet átengedni, hatalmadat rajta bitorolhatod, de lelkem az Isten birtokában van.“ A bíró mondá : Vegyétek körül öt nagyobb mesterséggel, és mondjátok neki : ne légy balga, hanem jöj, és áldozz az isteneknek. Theodora felele: „Istenemre! nem áldozok, sem az ördögöket nem imádom, minthogy az Urban van segedelmem.“ A bíró mondá: Esztelen, magad kény- szerítesz engem, hogy rajtad, ki nemes személy vagy, méltatlankodjam, s átadjalak a végítéletet már rég leső gyülevész csoportnak. Theodora felele: „Nem vagyok esztelen, midőn az Urat vallom. Az általad teendő méltatlanságok örök tiszteletet és dicsőséget fognak nekem szerezni.“ A bíró : Tovább már nem halaszthatom, úgymond, fölötted hozandó Ítéletein nyilvánítását, hanem teljesítem uraink s fejedelmeink parancsát; eddig remélve javulásodot halogattam; de ha még ezután is olly engedékeny lennék irántad, a fejdelmi rendeletek ellenszegülöjeül tűnném föl. Theodora felele: „Mikint te félsz, és sietsz teljesíteni tisztedet, ép úgy sietek én is meg nem tagadni Uramat,