Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

169

közőliik, ki Istenét teljes leikéből, felebarátját pedig, mint önmagát szeretve, és igy az Apostolnak mondatát „a törvény veleje a szeretet“ betöltve, ai-Tim. 1, 5. törvények legnagyobb tökélyével ékeskedék: méltán Agape névvel tisztel tetett meg; ezen szó ugyanis a görögöknél szeretetet fejez ki. — A másik pedig , minthogy a keresztségben felöltőit ártatlanságot minden szenny nélkül a legtisztább fényben megőrizte annyira, hogy épen rá illenének a látnok ama szavai : „Megmosol, és a hónál fehérebb 50- Zso1- leszek“ — a hótól nyerte nevét ; Chioniának ugyanis hivatott. — A harmadik pedig üdvözítő Istenünk Kriszlus is- ajándokát, a békét, mikint ö mondá: „Békémet ján"t4. adom nektek“ szivében hordozva Irénének hivat - taték mindenkitől s igy a békétől kapott nevet. —

Ezen előidézett három nőt, miután sz. lelkesült- ségökben az isteneknek áldozni nyíltan vonakodnának, az elöljáróság megégettetni határozá, hogy igy rövid ideig tartó tűz elviselése által az örök tűzre vettetett ördögön, annak egész sorain, és szolgáinak egész seregén, melly az ég alatt van, diadalmaskodva a hervadhatlan dics-koronát elnyerhessék, és az Istent, kitől erőt és sz. malasztot nyertek, az angyalok sokaságával örökké dicsérhessék. — Mit tettek pedig és szenvedtek, röviden a következőkben előadjuk.

3. Midőn Dulcecius elnökölne, Artemius ir- ^okkeT nők mondá: (Ismertetését ezen jelenlevőknek, deteaz elnök mint azt a fő örtiszt elküldé, parancsodra fölolva- elott' som. Parancsolom, monda Dulcecius elnök, hogy olvasd. Akkor kezdé az Írnok: Mindazokat, mely- lyek megirattak, néked uramnak rendben elősorolom. Kasszander élelmi tiszt ezeket irta: Jelentem uram! miszerint Agatho, Agape, Chionia,

Irene, Kázia, Philippa, és Eutichia az isteneknek fóláldozottakból enni nem akarnak; azért őket magasságodhoz vezettetni rendelém. Akkor Dulcecius elnök mondá: Milly nagy a ti esztelenség- tek, hogy a mi uralkodóink és császáraink legmél-