Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

167

álomba merült, hogy ki sem vala képes öt fölébreszteni. Ezek valóban merő regére mutatnak, s nem is hordják magukon a valódi emlékiratok ama magasztos jellegét, melly a „Crypta-ferrata“-i kéziratból szedett okmányokban olly annyira föltűnik.

Miért is ez utóbbiakat, mellyek igaz s valódi alta- nácsföi tekintélyű emlékiratoknak látszanak, Ba- ronius bibornokot követve a Henschen által közlőiteknél többre becsüljük.

5. Agape és Chionia emlékét a köz-vértanú- Szenvedésük iratok többnyire sz. György hó 3-án ünnepük, Irene- ra. ét pedig ugyanazon hó 5-én ; vértanuságuk idejét Henschen a 290—ik évre teszi; mi pedig a valódi emlékiratok nyomán a 303-ik év sz. György hava 1-jére tesszük. Mert olvassuk, hogy Irene éltét befejező Dioklecián császár uralkodása 9-ik, Maximiáné- nak pedig 8-ik évében sz. Györgyhó 1-én. Nem is kétkedünk, hogy ezek ugyanazon vértanuk, kiknek emléktisztelete a sz. Jeromos nevét viselő vér- tanukönyv szerint Chionia, Agape, és Herene név alatt ugyané napon tartatik. Beda hív vértanú- könyvében sz. Györgyhó 1-én említi a Dioklecián alatt Thesszalonikában szenvedett Agape és Chionia ünnepét; ugyané hó 5-én ezek nővére-, Ireneét.

Hajdan Konstantinápolban sz. Irene tiszteletére három templom állott, mellyeknek egyikét Prokop Jusztinián császár épületeiről szóló 1-sö könyvében Irene vértanúénak mond ugyan, de úgy látszik, hogy ez azon Irene, kit a görögök az apostolokkal egykorúnak mondanak, s kinek emlékét ők Piinkösdhó 4-én ülik, kiről lásd a Bollandistákat; azon egyházakra nézve pedig, mellyek sz. Irene neve alatt léteztek Konstantinápolyban, nézd tudós du Cange „CP. Christianae“ című 4. könyv. 7.§. 20. s következő két számát.