Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
142 K. u. 304. Szotér sz. Ambrusután Kolosz. 2. Szotér nemessége. Szűz szent Szotér vértanáról. 1. Nem szabad mellőznünk sz. Szotért, kinek életéből kevés ugyan, de bizonyos adatokat birunk, mellyeket nem lehet elvetni. Ezeket sz. Ambrus irataiból birjuk, ki e vértanú-rokonáról két helyen értekezik, s noha csak kevés szóval, mégis eredetét , élete szűzi tisztaságát s a Krisztus neveért elviselt kínokban állhatatosságát világosan tünteti elénk. így példája által a szüzeket e világ hiúságai- és csábjaitól vonja vissza „Intmény a szüzességre“ című könyvének 12. fej. „Sokan vannak, úgymond, kik midőn életszüzességet fogadnak, szépítik magukat különféle segédszerekkel, hogy ékesebben jelenhessenek meg a világ előtt s tün- döklőbb arccal, mintsem az Ur jegyeseihez illenék, kikhez az Apóstól szavait intézem: „Ti, kik Krisztussal már elhaltatok e világ elemeinek, mi- kint ítélhettek még e világról, mintha még abban élnétek ? Ne érintsétek, szól, ne illessétek , ne Ízleljétek meg, mik romlástokra vannak.“ De nem úgy sz. Szotér, hogy egy buzgó anyának házi példájára hivatkozzunk, (van ugyanis nekünk papoknak saját nemességünk, melly a tanácsfőnöki és altan ácsfői hivatalon fölül áll ; van, mondom, hitünk méltósága, melly einem enyészhetik), de Szotér , mint érintém, nem gondoskodott arcáról, s noha igen szép arcu s nemes származású szűz volt, mégis őseinek tanácsfői és elnöki méltóságait szent hiténél kevesebbre becsülte, s parancsot nyervén az áldozásra nem engedelmeskedett, miért a kegyetlen üldöző arcul veretni parancsold, hogy a gyöngéd szűz a fájdalomnak, vagy szeméremnek engedjen. De ő hallván e szót lefátyolozá arcát, miután egyedül csak a vértanuságra volt leplezetlen és födet- len e szűz, s akarva fogadta a méltatlanságot odatartva arcát, hogy azon s az által mutassa be a vértanuság áldozatát, a hol s a melly által a szemérem kisértetnek szokott kitéve lenni. Azért örült,