Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

109

az orvosok- s maga a köztapasztalat tanúsága szerint is bizonyos halála az illetőnek, s im Krisztus vértanúja másodszor is meg lön csodálatosan szabadítva a haláltól, s igy midőn a zsidók három if- jokkal állanak elő, mi bizton egyben mutathatunk föl három csodát. Kettőt ugyanis már láttunk, a farakás meg nem gyújthatását, s a nyelvvesztés eredménytelenségét ; s váljon mellyik a harmadik csoda evértanúnál? íme a következő: Román börtönbe záratott, mit a hizelgö bíró a kegyetlenséghez hozzá tön, mint a nyelvkivágást. Olvassuk pedig, hogy az apostoloknak a Szentlélek tüzalak- ban osztogatott s ajándékozott nyelveket. Mi Románt nem láttuk ugyan, de a mit hallottunk, azt erősen hisszük; mit különben mondandó vagyok , annak sokan voltak szemtanúi.

4. Azt mondják, t. i. hogy Román, midőn még Nyelv nélkül nyelve megvolt, Mózeshez hasonlólag hebegve s ^stéYnün” szakadozottan beszélt. Midőn tehát még egészen ép azelőtt, nyelvvel birt, de helyesen beszélni nem tudott, hebegő vala. Most azonban a mint belépett a tömlőébe, s a börtönőr az önevét kérdezé;im! Román, noha nevét még a legfolyékonyabb beszédű is, ki semmi nyelvakadályban sem szenved, nehezen ejti ki, mert a betűket nehezen lehet kimondani, Román, — mondom, — nyelv nélkül, melylyel előbb is csak hebegett , a legtisztábban igy válaszolt a Szentlélek adta nyelv segélyével : „Románnak hivnak.“4). Ezt ismét tudtára adják a bíró- s a jelen lévő zsarnoknak. Mire ezek az orvost ijeszték meg. „Utójára talán ez is még mindig keresztény, igy vélekedtek, s könyörülve testvérén megvetette parancsunkat.“

Holott ez maga is azon volt, hogy megölje a műtét által á vértanút, inkább, mintsem hogy csak megvágja. E végből nemcsak egyszerűn nyelvét metszé ki, hanem kelleténél mélyebbre is vágott,

4) E csodáról szól aranyszáju sz. János egész 43-ik beszédében , még a 48-ikban is megemlíti.