Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
101 meg. Karthágó és Tubzoka (a kézirat szélén Tibi— ka olvasható) pedig 35,000. lépésnyi távolban fekszenek egymástól.“ Ugyan-e szavak Krisztina svéd királynénak egy ősrégi kéziratában is találhatók Florentin és Holstein Lukács észrevételei szerint a római vértanukönyvhöz sz. Ivánhó 14-re vonatkozólag, csakhogy Január Bódog társai közöl kimaradt ; de meghatároztatik az elfogatás napja: sz. Ivánhó 14-ke. Bódog ünnepe a görögöknél is nevezetes, kik azt sz. G-yörgyhó 16-án ülik, melly napon a görögök havikönyveiben ugyanezen szent szenvedésének rövidlete is előfordul, a mint ezt Kaníziusnál a „régi olvasmány“ 2-ik kötetében olvashatni. Sz. Bódog püspök és vértanú emlékiratai. « 393(kéziratok és kiadások után) 1. Midőn Dioklecián tanácsfő 8-ik —, Maxi- Akönyvmeg- mián pedig 7-ik Ízben,1) most immár mint Augusz- égetdées1ierten" tusok uralkodnának, az ö, s társcsászáraik rendelete tétetett közzé az egész föld kerekségén, mellyben fólszólittattak a tartományok- s városokban a főnökök s hatóságok, szedné be mindegyik a maga körében a püspököktől és áldozároktól asz. könyveket. E végből Tiburia városában is falragasz jelent meg sz. Ivánhó 7-én, Magnílián pedig a város ügynöke azonnal magához parancsolja a nép véneit. Ugyanazon nap Bódog Karthágóba utazott volt. Magnílián pedig Aper áldozárt, Garas és Vitái ol- vasnokokkal idézvén maga elé igy szóla hozzájok: „Vannak sz. könyveitek?“ Aper feleié: „Vannak“. Mire Magnílian ügynök : Adjátok át — úgymond — a tűzre. „Erre Áper : „Püspökünknél vannak.“ Magnílián pedig kérdé : „Hol van ö ?“ Aper vála- *) *) Szurius hibásan Diokleciánnak 9-ik, és Maximiánnak 8-ik évét említi, még hibásabban állítja Baronius a nélkül, hogy valami kéziratra hivatkoznék, miszerint Konstáncius Chlorus, és Galerius Maximián alatt történt légyen.
