Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

95

böztetni. Mert ezen Prokop, kiről szólunk, olvas- nok és ördögűző (lector et exorcista) vala, s mindjárt első vallomása után lefejeztetett; a másik pedig hadvezér volt, s szörnyű kínok és több vallomás után lefejeztetvén, fejezé be dicső vértanuságát. Azért a görögök méltán a jelesebb vértanuk közé, kiket „nagy vértanuknak“— [isyaXouaQrvQeç —neveznek, számitjáköt. Emlékiratairól, mellyeket Me- taphrasztes Simon talán szokása szerint megtoldott, a képpusztitók ellen tartott hetedik átalános zsinat negyedik ülésében tétetik említés.

3. Mindazáltal mint a latinok vértanukönyvei- ben, úgy a görögök havikönyvciben is csak egy Prokop emlittetik, t. i. Sz. Jakab hava 8-kán ; a latinok azt tisztelik, kiről Ozséb emlékezik, a görögök pedig a másikat ünnepük. Hogy történt ez, azt mások magyarázatára bízzuk. Az egyik vagy másik tiszteletére templom is létezett Konstantinápolyban, mellyröl Kangius keresztény Konstantinápo- lyában 4. Ivöny. 6. részében a 83. és 84. szám alatt szól. Ugyanarról emlékezik a húsvéti évkönyv — Chronicon Paschale — is a 327-ik lapon. Szenvedett pedig Prokop olvasnok 303-ban Miximiánnak a szent földön indított üldözése első évében Sz. Jakab hava 7-én, a mint az emlékiratokból kiviláglik, jóllehet a vértanukönyvek a következő napra teszik át ünnepét. Cirill szent Szabas életében szent Prokop szcithopolisi templomáról emlékezik.

Szent Prokop vértanú szenvedése. 303-^ ^ben

A szent-fóldi vértanuk elseje Prokop; az égiProUop eré- malaszttal teljes férfiú már vértanusága előtt is úgy nyei- élt, hogy kis korától fogva mindig a szüzesség és erkölcsösségre törekedett. Testét annyira sanyarga- tá, hogy majd nem halottnak látszott, lelkét azonban úgy megerösité az Isten igéjével, hogy annak teljéből a testnek is adott erőt. Eledele s itala kenyér és viz volt, csupán evvel élt, midőn két vagy há-