Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)

Előszó

XI Hazánkfiai! irányozzátok ti is ide figyelmeteket, midőn müvünk olvasásához fogtok; s váljatok, szív­ből óhajtjuk, e becses emlékiratok lapozásánál szel­lemben a pampellónai hősökből loyolai Ignácokká. Ti is, kika hit ajándékával eltelve ugyan de szenve­désektől alányomva ollykor-ollykor csüggedésre ko- nyitjátok sziveteket, ragadjátok meg hévvel keresz­tény őseitek erényeinek e hű vázolatait, és lelkesülje­tek fel az ő példáikon mint pogány őseink, a hatal­mas Etele udvarában, midőn Priskusz szónok tanúsága szerint, hallván a regélők ajkain elődeink dicséretét zengeni, szikrázó szemekkel s görcsösen kinyújtott marokkal kaptak kardjaik után. Gondoljátok meg: ugyanazon egy hit birtokában vagyunk e hős bajno­kokkal: mért tagadnók mes; tehát magunkban annak nyilvánulását a keresztény erényekben? Az alapot, a hitet Istennel ők megmentették számunkra; fogadjuk kebelünkbe ez alapot, s emeljük rá az erény szilárd épületét ! így lesz korszerű s üdvös a mű, melylyel áta- lában minden honfi gyönyörére Munkálataink leg­közelebbi két és jelen folyamában irodalmunkat gaz­dagítottuk. A fordításban követett eljárást illetőleg, hosszasak lennénk, ha mindenről számot akarnánk adni; a kegyes olvasó mindjárt be fogja látni: milly /

Next

/
Thumbnails
Contents