Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
III.
75 fáradságot s félelmet nem ismerve járá be a tévelyes helységeket, mellyekben minden módot fólhasznála, hogy az igazság szikráival melengetve, gyújtogatva, fölolvaszszaa fagyos sziveket; munkáját Isten kegyelmével szép siker is követé: de e közben többször kellett találkoznia az ellenhatással, az erőszakkal. Nincs toll, melly élénken letudná irni az 1674-ikiévet; mivel Lipót király császárilag bánt a magyarokkal, zsibon- gásban volt az egész ország; a katholikusok is elégületlen- kedének ugyan, de a protestánsok valának különösen azok, kik hanyatló vallásügyök szerencsésebb fordulatát csupán a foradalom fegyvereitől várva, mindenütt kaptak az alkalmon; s azért az 1672-ben Erdélyből kiözönlött sereg is „úgy látszott egyedül katholikusok és szerzetesek ellen indult vala ki“ ï). Miklós atya illy szorongó helyzetben ötöd magával a Homonnaiak Terebes várába vonta meg magát a vészes felhő átvonultáig; de szerencsétlenségére: mert a kisded erőd az ostromlók túlnyomó erejének engedvén, a protestánsok kezébe került a pálos atyákkal együtt, kik azonnal szoros őrizet alá tétettek, s táplálásukra kevés száraz kenyér- és víznél egyéb nem adatván, sanyarú fogságban sinylödének. De ezalatt a várbástyákon keresztül a fogház mélyébe lehatott a császári sereg közeledésének hire, melly arra inditá és bátoritá a foglyokat, hogy megrohanák a várőrséget, rögtön lefegyverzék, a várat hatalmukba keríték s a megérkező császáriaknak hüségök s vitézségek ritka zálogául átadák. így Miklós atya és társai is visszanyerék szabadságukat, és az isteni őrködés ezen uj tanúságával szilárdítva még lángolóbb buzgalommal folytaták apostoli munie áj okát. ú). 2) Lányi i. m. II. 136. I. *) Nem hallgathatjuk el a varanói pálos zárda ugyanekkori történetét, nem hallgathatjuk el; mert pálmaágaink számára itt is találunk egy csemetére. A protestánsok betörvén a zárdába, F ej é r v á r y Imre s a már említett Dubni cky Gergel atyákat elfogván, őrizet alá vevék, azután ez utóbbinak világi fi v é r é t szinte kézre kerítvén, az atyák szemeláttára kegyetlenül kivégzék ; a fogoly szerzeteseket pedig különféle zaklatás között magokkal hurcolák Szíhalom faluba , hol kimondák fejőkre a halálos Ítéletet, hacsak 1200 császári ara-
