Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
III.
63 több zárdaegyházában, mig 1660-ban a mariavölgyi szerzetesház alperjelévé neveztetvén ki, az engedelmesség elsza- kasztá kedves szószékétől ; elrendeltetett, hogy szép tehetségei fényével s erényei illatával szerzettársait vonja maga után a megszentelödés ösvényén. Az alperjelségröl nemsokára visszahelyeztetett a szószékre, de csak rövid időre. mert ismét alperjelség bizatott rá az elefánt! zárdában, szerzetes élete ezen bölcsőjében. Hazánkban ezalatt a protestantismus válságos jeleneteket idézett elő. Utolsó az, ha erőszakhoz kell nyúlni, tartja a közvélemény; ez beteljesedett az új hittanokon is. Miután Luther és Kálvin tanai az ismert utakon majdnem egész hazánkban alattomban elharapództak: Bocskay, Bethlen, Rá- kocy fegyvert ragadának, számára nyilvános s az ősi hittel egyenlő életjogot eszközlendök ki: de épen e fegyverzörej fölveré kábult szendérgésökböl a haza nagyait s kicsinyeit, és megnyitá szemeiket az igy leleplezett hitszakadás megvizsgálására. Bocskay táborának „Jézus és Allah“ fölkiáltásai között a diadalív alá kiséré a protestantismust; a többi későn jött már : Bethlen feszegetéseire megtevé az a sarkfordulatot, s a dicsőség fokáról az ellenkező lejtőn le felé indu- la, iramolva hanyatlók; a század, melly kezdetével alig láta három katholikust a magyar országnagyok között, az végével alig hagya három protestánst ugyanazon országnagyok között. Ezt érzé a protestantismus, s mint a vízben fuldokló ember, telhető minden erejét kifejté ; a létei vagy nemlétei elkeseredett harcát vivá. Illy kényes állapotba helyezve a katholika egyház, szükségesnek látá, bástyái őreit megsza- poritani, a nyáj megvédöi számát a támadók vakmerőségével növelni. Ekkor Csepellényi György atya számára új tér nyilt szónoki tehetsége s kiképzettsége fölhasználására; mert X. Kelemen pápa a jézustársasági és szentferenci atyák után lelkészségekre s népmissziókra küldé ki a pálosokat is, nevezetesen 1672-ről igy szól a hitterjesztö római sz. gyülekezetnek a pálos rendföhez intézett levele: „Magyarország felvidékeire missziókra rendeltetvék : Csepellényi György, Dubnicky Gergel, Ladányi László, Lányi László , Szörényi Ágoston, Török Márton, Sütő Lőrinc atyák azon húsz és több serény munkáson kívül, kik már előbb küldettek
