Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
I.
27 fergetegeket is álltam márki: de különös, hogy egy sem tőré meg ennyire, egy sem siilyeszté el olty félelmes mélyen. . . . . Kitűnt, hogy a katholika religio volt, mi a magyart a nemzetek sorába emelte, és hogy a kath. religio megvetése volt, mi fölötte a nemzetirtó pallost villogtatni látszék; az annyira be volt éledve a nemzet szivébe, és elegyedve vérébe, hogy, midőn azt szivéből kivetni, ereiből kifolyasztani megkiséré, kórágyba hanyatlott, s mint magával tehetetlen, idegen ápolókra szorult, — a nemzet hat százados életén vég- vonaglások mutatkozának : a hires magyar erkölcsösség, baráti bizalom, határtalan vendégszeretet, a magyar tűzhelyek ezen elszakithatlan környezői száműzettek ; a nemzet között, melly örökké büszkén emlegeté királya iránti hűségét, a foradalmak új meg új szörnyei ütötték föl zászlójokat; a vallás és Máriakegyelet példányországa a hitetlenség és té- vely nyomorult bábele lön. „Miképen homályosodott el az arany ! mint változott el a színarany !“ Szomorú idők valá- nak azok ! Illy körülmények között lézengett a magyar egyház , midőn Pongrác István atya is munkásai sorába küldetett. E körülmények egyszersmind élőnkbe tüntetik : milly terhes vala a hitterjesztök állása, kiknek tisztjében a jezsuiták jártak el, s e körülmények összevetve a katholicismus hazánkbeli jelen állapotával, világosságot vetnek vissza a munkásságra, mellyet a hitterjesztöknek itt ki kellett fejteniük ezen eredmény előidézésére. Hol a toll, melly leirja, az e korbeli országos paphi- ányt, és az ebből eredt sebeket az egyház szivén? A Protestantismus elterjedésének hazánkban ez vala sarkalatos oka ; hisz ennek előidézésére fordittatott az erőszak is . . Nyitva állt a zsilip, s az új tanok hullámai csaknem akadálytalanul árasztották el a magyar egyház virányait. E hiány pótolására használtattak föl a jezsuiták is. Pongrác István atya több helyen működvén az Ur szellőjében, 1619-ben Dócy Endre kassai várparancsnok kérésére Kassa tűzetett ki működése teréül. Hazánk ezen egyik legdiszesebb városa igen korán befogadá Luther tanait, az igaz, a császári sereg vezéreitől nemkevéssé erőszakolva; mindegy: 1560-ben Ve- ránc Antal egri püspök hozzá már mint egészen lutherpártl városhoz irt levelet, roszalván elpártolásukat a kath. egy20*
