Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
I.
20 számára megnyitá az ébredés s a megújulás korszakát; ö elvül tiizé ki magának: fölkeresni, bárhol rejlenének, a használható erőket, számukra az illető hatáskört kijelelni, s azokat az egyház láthatlan feje segedelmében bizva, okos vezénylet mellett mozgásba hozni és tartani. Ezen elve alkalmazásakor szemei a hires tevékenységű horvát áldozárt is folkutaták, kit is saját körébe alkalmazandó, az esztergomi káptalan tagjai közé meghiva, és hittanárrá neveze azon papnöveldében, mellyet Oláh Miklós a trienti zsinat határozata szerint Nagyszombatban alapított 1566-ban. Márk megjelent a káptalan körében, elfoglalta székét, s azt két évig betöltvén, különféle tisztségeket végze részint a nagy érsek, részint a káptalan megbízásából : ugyanazon növel- dének igazgatója, ismét csakhamar komáromi föesperes volt, végre a széplaki apátság rendezésére küldetett ki 1619-ben. Ha a káptalani zsellék jelen állását az akkorival összevetjük, nagy különbséget veszünk észre. Midőn a kiáltó paphiányban az iskolamesterek és egyéb becsültebb s képzettebb egyének nejeiktől kölcsönös megegyezés utján elválasztatván, papokká szenteltetének, hogy a hivek lelki szükségei annyira-mennyire pótolva legyenek: azon időben a káptalani zsellék kényelméről álmodni sem lehetett; a merre szükség mutatkozék a lelkipásztorságban, ez pedig napi renden volt; a hol a farkasok ellen védelmezők kivántatának a nyáj mellé; midőn föl kellett keresni a pusztában eltévedt vagy elcsábított báránykákat; midőn szabadítani kellett a tévely hálójába került, eszmélő híveket: illyenkor a kanonokok is alkálin aztatának. Körösi illy minőségben távozók küldetése helyére. Széplak Abauj megyében fekszik, Kassa szomszédságában ; mint apátság, elöhb a bencések lakhelye volt, de ezek az idők mostohasága miatt innét menekülni kénszerül- vén, Széplakot árván hagyák, mígnem azt a fejedelmi kegy Oláh Miklós érseknek, ez a behozott jézustársaságnak engedé át, miután pedig e társaság hét esztendő múlva a nyomor által hazánkból kiiizetett, az említett apátság az esztergomi káptalanra ruháztatott át. Márk ide küldetvén, mindenelött a tévely futóhomokját vévé szemügyre, és szivét benső fájdalom járta át, midőn látá, hogy az ellen épen azért ga- rázdalkodék annyi veszteséggel e nyáj között, mivel pász