Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

°lly gyalázatos atyagyilkosságát? Ki ne tudná számtalan vérfertöztetéseit, titkos házasságtöréseit, nyilvános csalásait, erőszakoskodásait? S valljon az istenek királynéja- Jupiter nővérének gonosz kegyetlensége s testvéréveli vérfertöztetései titokban maradtak-e? Nemde nyilvános Mársnak engesztelheti en vadsága, a gyalázatos Priapus, valamint a fajtalan Vénus ocsmánysága is? Miért sorolnám elő a lázak istennőit , s más betegségek isteneit, vagy ezekhez hasonló isteni lények egész seregét, kikről ti magatok hirdetitek, miszerint gonosz istenek, és az emberi jóllét ellenei? Pirulok megemlíteni a bélsár isteneit, ganajcsatornák istennőit, s más ezer istenszörnyeket, kik nyomorult tisztelőiket a legrutabb gyalázattal illetik, mert kényszerülnek a sárcsatornákat és bélsarat mint ezen istenek templomait tisztelni. Világos tehát, milly kegyetlen, az emberek minden elleneit íÖliilhaladó ellenségek a ti isteneitek, kiknek emberi kéz készítette s fölállította fa- kő- vagy ércfölségét a templomokban madarak vagy egerek szennyezik be. Kiknek tisztelői csak rósz-, nem jótéteményeiket érzik ; kiket szegény őseitek imádván elvesztek ; kiket fejedelmeitek elhagyván boldogabbal élnétek ; kiknek legnagyobb kegyencei is az igazságos törvény által kárhoztatnak; kik, midőn kegyetlenkednek, az ártatlanság, becsületesség és igazság kezd virítani a földön; kik csak követőiknek kegyelmezhetnek meg, másoknak pedig nem, mert semmi ellenkező sem egyezhet meg. Követőiket pedig, mint említők, mind a józan törvény megbélyegezve elkárhoztatja, mind maga az igazság az örök halál büntetésével fenyegeti. A boldogságot ugyanis még az esztelen sem engedi a gonoszaknak. Tehát bármi jutalmat nyerjenek is ez élet után, boldogok sohasem lehetnek, hanem örökös nyomorban fognak sinlődni. És mivel isteneitek az őket nem tisztelőkre haragusz- nak, tisztelőiknek pedig halált okoznak, kétségbe vonhatlanul igaz : mikép senkinek sem kell őket