Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

256

Neve alatli Kolostor.

A szenvedés ideje.

Kr. u. mintegy 290- Y. 303-ik év körül.

Marseille

fekvése.

„A jeles Albánust brittek hona mondja fiának

Győző a vérhős Massziliábul eredt!“

3. Az sem mellőzendő, miként vértanunk tiszteletére több mint ezer kétszáz éve jeles kolostor épült, melly ama hirhedt Kasszián Jánost ismeri alapitójául. Később ezen zárda a bencések kezébe jutott, kik mainapig is birják. Továbbá sz. Győző versbe foglalt szenvedésén kiviil, mellyet Barónius bibornok is dicsért, és Bosquet Ferenc közzétett, némelly kéziratokban még három könyvet találunk ugyanezen szent csodáiról, mellyeket, mivel körünkbe nem vágnak, tanácsosnak látunk elmellőzni. Marseillei sz. Győző tiszteletére Komnen János konstántinápoli császár székvárosában fényes egyházat építtetett, miről lásd Kangiust (in CP. Christiana libr. 4. sect. 6. num. 109.)

4. Szenvedésük idejéről semmi bizonyos sem fordul elő, minthogy vértanuságuk körülbelül 290- vagy 303-ik évben történt, mivel ez idő tájban fordult meg Maximián társ-császár a marseil- leieknél. Egyébiránt kevésbbé valószínű az, mit Rábán Mór a vértanukönyvben megemlit, hogy Maximián szent Győző halála után gonosz szellemek zaklatása által gyötörtetett, s ötöd nap iszonyatos rothadás által elsatnyitva, s undok férgektől emésztetve önmagát folakasztá. Mert hitelesebb adataink vannak Maximián haláláról, mellyek közöl némellyeket láthatsz az agaunumi vértanuk szenvedéséhez csatolt jegyzetekben. Abban is hibázott Rábán, hogy szent Győzőt marseillei püspöknek mondá, holott nem volt az.

Szent Győző, sz. Sándor, sz. EYlicián és sz. Longin vértanuk szenvedése.

(Bosquet kézirata- s kiadása után.)

I. Massilia (Marseille) egy terjedelmes város, hajdan épületeinek bámulatos szilárdsága és szépsége által volt kitűnő; termékeny földön Frank-