Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
í) sz. András havával egyez meg. E vélemény mellett van továbbá sok latin vértamiköiiyv is, mellyeket Bolland böjtelö első, és két következő napjára tész, úgy szinte Uzuard a régibb, és különösen a mi német kéziratunkban, mellyet eredetinek tartanak. Mindazáltal sz. Trypho, és Respicius emléke a római vértanukünyvben sz. András hava 10-ére van téve, de ha nem tévedünk, valószinüleg valamelly átvitel miatt. Ereklyéik ugyanis Rómában, két szentegyházban tartatnak, úgymint sz. Tryphon egyházában Mars terén (erre vonatkozik misekönyvünkben az állomás — statio —hamvazó-szerda utáni szombaton) és a Szentlélekröl nevezett egyházban (in saxia), hol tetemeik a boldog Nympliáé- val együtt majdnem egész épségükben láttatnak a nagy oltár alatt. Ez utóbbi egyház cime : „in Saxia“ vagy mint közönségesen a régiek Írják: „in Saxonia“ , némellyeket azon vélekedésre hozott, hogy a mondott vértanuk Szászhonban, Németországnak nevezetes tartományában szenvedtek légyen. Mások megint, mivel ereklyéik boldog Nympha hullájával ugyanazon egy oltárban helyezvék el, más hibába estek, azt hivén : hogy ezek mindannyian egy helyen és ugyanazon időben vérzettek el. Y égre föltűnő , hogy Szurius emlékirataiban , sőt legtöbb ős vértanukünyvben is, elmarad sz. Respicius, s egyedül sz. Trypho ünnepeltetik. Azonban mindenről bővebben vitázni fölösleges , minthogy úgy is könnyen kijavíthatók a hibák az emlékiratokból, mellyeket itt a Vallis-cellaféle római kézirat szerint kijavítva közlünk. Szent Trypho és Respicius vértanuk emlékiratai. I. Midőn Grordián császár és utóda Fülöp halála után Décius uralkodnék, Aquilin kelet főnökének tudtára adták, hogy sz. Trypho és Respicius az isteni tudományban különösen kitűnnek ; nem Krisztus után 250ik évben.
