Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
219 kitetszik az igen régi karthágói naptárból, melly- ben ez áll: „...Kai. Sept, sancti Genesii mimi.“ A többi vértannkönyvben Kisasszony hava 25-ére van téve emléke. 3. Mi Genézzel Rómában, ugyanaz történt GeIaii." Heliopolis- libániai városban Gaíéz-, vagy Gelazin- nes7'vcrtan"' nal, mint ezt a húsvéti évlapok Dioklecián uralkodása 13-ik événél megjegyzik. Ez a második megtért szinész (igy címezik öt a húsvéti évlapok), ki hasonlag az előbbihez, midőn a keresztények keresztségéből játékot akart űzni, s e végből őt a többi szinész a keresztény szertartások utánzásául vizbe mártották, s fehér köntösbe öltöztették, rögtön annyira megváltozott, hogy nyilván igaz kereszténynek vallá magát, mire a játékszínből kidobták , s az ingerült nép azonnal megkövezte, s igy dicsteljesen nyerte el a vértanú-koronát. „Testét , — igy olvassuk az emlitett évlapokban — rokonai születéshelyére Mariannébe vitték, melly Heliopolis mellett fekszik, s ott egy imaházat emeltek tiszteletére. Ezen vértanú emlékét a görögök böjtelöhó 27-én ünnepük, melly napon a Bollan- disták is fölemlítik. Miért hívják pedig Heliopolist libániai városnak, Kangius a húsvéti évlapoknak e helyéhez csatolt jegyzeteiben az 552-ik lapon fejtegeti. Heliopolist sz. Ephrem is Libanon melletti városnak állítja sz. Juliánnak többször kiadott életrajzában. Szent (*cnéz színészből lett vértanu M,j" _ , 286. körül. szenvedése. (Három kézirat után.) I. Boldog Genéz Rómában szinészmester volt, ki bizonyos emelvényen, melly „themele“-nek •) hiniiuait kineveztetett , énekelni szokott, s mulattatólag utá- guni°lja' A görög vt'tuue?.>ia szó egy emeltebb helyet jelent, a mellyen a néma játékosok lejtettek, vagy nevetséges taglejtések által szokták a körülálló közönséget mulattatni.
