Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)

Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról

171 járásukkal eszközöljék ki bocsánatát a bántalmakért, raellyekkel illeté öt, s mint bűnbánót fogadná ismét barátságába. Ez azonban az engesztelödésröl halla­ni sem akart. Nicephor újólag más barátait küldé Szapriciushoz, hogy vele kibékülhessen, de ez a békeköveteket dacára minden kérelmüknek most még kihallgatásra sem méltatta. Erre Nicephor is­mét más barátait szólítá föl, s hogy két, vagy há­rom tanú szájában állana minden ige, harmadszor is kéré Szapriciust : engedne meg neki ; de ö ke- ménysziviiségénél fogva most is kérlelhetlen ma­radt , s az esdeklőknek feleletet sem adott, meg­feledkezvén Jézus Kristusnak e mondatáról: „Bocsás­satok meg, és megbocsátatik nektek,“ és másutt : „Ha nem bocsátjátok meg az embereknek az ö bű­neiket : a ti mennyei Atyátok sém bocsátja még a ti bűneiket.“ Ezután az istenfélő és hű Nicephor midőn látá, hogy Szapricius a közbenjáró társak kérését megveti, s általok a bocsánatot megadni egyáltalán vonakodik, maga futott Szapricius há­zához, s lábaihoz borulva, illy szavakra fakadt előtte : „Atyám ! az Istenre kérlek, bocsáss meg nekem.“ 0 azonban vele mint barát barátjával, habár még úgy kérte is Nicephor, kibékülni még sem akart, jóllehet azt neki, mint kereszténynek, mint ál- dozárnak , mint ollyannak, ki magát az Isten szolgá­latára szentelte, minden kérés nélkül is meg kel­lett volna tennie. Szapriciust III. Mig ez igy történt, rögtön üldözés ke- ,"ltCjrátkel,0? letkezett, és Szapricius elfogatván átadatott az el­nöknek , kinek midőn nevét kérdezné, igy felelt : „Engem Szapriciusnak hivnak.“ Az elnök : „Minő feletkezetböl való vagy ?“ Szapricius : „Keresztény vagyok.“ Az elnök: „Egyházi férfiú vagy?“ Szapri­cius: „Áldozár vagyok.“ Elnök: „Fölséges uralko­dóink , Yalerián és G-allus , mint ezen tartományok és a római határok törvényes urai, parancsot adtak ki, miszerint mindazok, kik magukat keresztények­nek vallják, kötelesek áldozni a halhatatlan iste-

Next

/
Thumbnails
Contents