Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
Prudencius Aurél dicséneke szent Lőrinc vértanuságáról
15t délyével folyvást munkálkodik, hogy bennünket javaiban részeltessen, mellyeket isteni vérével meg- Kri”tnuksIé8g,e' szerzett, kinek dicsőség és hatalom mindörökön Urunk, örökké. Amen. Elöjegyzetek Sz. Montan. Lúciiis és más vértanuk szenvedéséhez. A mit Cyprián Szukcesszióhoz küldött levelé- n^'/Cnítví^ ben irt, hogy papjai mindnyájan szivök egész fol-nyi >z. Cy- áldozásával készek a halhatatlan s mennyei dicső- Prianna,u ségre, azt a történet mint igazat gyakrabban bebizonyította. Mert ámbár azon sz. férfiaknak tetteit, kik Poncius szerint hitüket tulajdon vérökkel meg- pecsételék, az idő nagy viszontagsága jobbára mege- rnészté, mindazáltal a mik fönmaradtak, olly világos bizonyságot tesznek hitökröls állhatatosságukról, hogy valóban mindenki csodálhatja. Ezek közöl különösen kitűntek : Lúcius, Montán és mások , kik Cyprián főpap iskolájában neveltetve, mesterük szavait s érzelmét éltök végéig hiven követék. Ez ki fog tűnni valóban hitelt érdemlő emlékirataikból, mellyek ollyanok, hogy méltán a szent régiség becsesb és hitelesb emlékei közé számíttatnak, s mellyeket többnyire két kéziratból hozunk föl összehasonlítva Szúrius, Barónius és Bolland kiadásaival. A kéziratok egyike Remigius rheimsi fő- zárdájáé, másika pedig az, mellyet No ailles apát hsatok!" (később chálonsi püspök és gróf) az enyészettől megmentett. írattak pedig részint Flaviántól, ki egy volt e sz. vértanuk közöl, részint egy más hű. kereszténytől, ki mindent, mit saját szemeivel látott és hallott, legszorgalmasabban följegyzett. A Remigiusféle kéziratban illy cime van ezen emlékiratoknak : „Passio Sanctorum Montani et Gemellis.“ Treviri sz. Maximus s az igniai és Vallis- secreta zárdák kéziratában „Gemellis“ helyett „Gemelli“