Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Második szakasz
22 ségéröl1 szóló munkájában. Néinellyeket azok közöl átalán ismerünk, kikhez számíthatók : a rheimsieknél tisztelt Timotheus és Apollinár, kiknek temploma boldog Remigius végrendeletében emlittetik ; Eutróp Saintes városának első püspöke, kiről Fortunát is tesz említést; Amarand albyi vértanú, kihez csatoltatik Jenő püspök is, kik Hunerik üldözésében szenvedtek halált; Mallos és Győző, a kölni vidékről; auvergnei Antolián; verduni Quintin, kinek szent teste másodízben felemeltetett sz. Eligius által, melly ünnepélyt sz. Audóén Írja le ; Baudilius niemesi vértanú stb. Sőt más idegeneket is hoz fel, mint : Kelemen pápát, Jánost és Pált Romából; Szergiust, Kozmát és Dömjént, Do- iniciust mind nagyhírű keletieket, valamint sz. Izidort Chio szigetéről; Polioktust Konstantinápolyból stb. Továbbá ámbár Gergel különösen a korától távolabb eső dolgok és csodatételek elmondásában néha-néha nem eléggé hiteles : mindazáltal senki sem fogja tagadni, hogy legalább ezen vértanuk nevei elösorolásában hitelt érdemel. De hogy innen valaki ne következtethesse, hogy az általa nem említett francia vértanuk tisztelete, újabb időből való, szükséges lesz megjegyezni, hogy ö legkevésbé sem emlité föl mindnyáját, miután sok másról szól történetében, kiket a vértanukról irt könyvében följegyezve nem találunk, illyenck : Kasszius és más auvergneiek (I. könyv, 33. fej.) Krispin és Krispinian Soissonból (5. könyv 34. fej.) Agenei Kaprazius. (6. könyv. 12. fej. stb.) Audoen bizonysága szerint tournayi Piatönak, sensi Kolumbának, soissoni Krispin és Krispiniánnak, beauvaisi Julián. Lucián s Maximiánnak koporsóit boldog Eligius szentelte be. Bírunk továbbá valamelly—a 7-ik század végével, vagy a 8-ik elején Lang- res egyházmegyében szerkesztett—burgundi naptárt, mellyben a kevés számú vértanukon kívül ezek is emlittetnek : Speosippus, Elasippus, Melasippus hármasikrek, Leonilla és Jonilla boldogasszony hava 17-én, Agotha bőjtelő 5-ikén, langresi Dezső ugyan e hó 11-én, más viennei Dezső Máriahó 23-kán, sz. Eleuther püspök szenvedése szent György hava 18-án, és mások kikről később fogunk emlékezni, így a spanyol egyház ünnepei Prudentiusból és a jeles mozarab emlékből megtudhatók; némelly konstantinápolyiak Prokópból, mások más szerzőkből, ügy szinte a templomokból is kifürkészhetök, mellyek ezen korban a vértanuk tiszteletére építtettek. Olvasandók e tekintetben Prokópnak „az épületekről“ irt könyvei, mellyeket annak idejében fölemlitendünk. Ezekből kitetszik, hogy sok vértanú, bár tetteik nem voltak ismeretesek, vagy el valának ferdítve, akkor még is nyilvános tiszteletben részesült. Es méltán, mert ámbár bizonytalan, mit cselekedett kiki közölök, annyi még is bizonyos, hogy mindnyáján vértanúi koronát nyertek, mi sz Ambrus állítása szerint elegendő arra, hogy mind az égben dicsőséget, mind a földön a népek tiszteletét nyerjék. Ide tartoznak Anthymus, Mocius, Plato, Thyrzius, Szergius és Bacchus, Pantexemon, Menas és Meneus, kiket ezen szerző az I. könyvben említ, hol egyszersmind, Ja, Zoe, és Prima szent szüzek is dicsérteinek; (az utóbbi talán karthágoi volt, s nem mondatik egyenesen vértanúnak.) A harmadikban dicséri Györgyöt és Jenőt. Az
