Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből
46 teljes zivatarokat hozott saját testvéreire a magyarokra, mig vallás nélkül tengődvén, nem vala fogalma a testvéri gyengéd szc- retetröl ; midőn pedig a keresztény vallást elfogadá, fölismeré a magyarokban rokonait, s olly elszakithatlanul simult azok keblére , hogy máig minden viszontagságokban hűn osztozva, velünk egygyé olvada. A vallás megadá öntudatát. Ez szent Pál dömés érdeme, Pálnak a kunok apostolának. — Pál ifjúságáról csak annyit tudunk, hogy Magyarországon nemes családból született, és gyermekségétől fogva nagy előszeretettel vonzódott a tudományok iránt, mellytöl ösztönöztcl- vén, kora szükségei vagy inkább szokása szerint a küldföldre távozott, nevezetesen a bolognai világhírű egyetembe, hol a jog tanulmányozásában rövid idő alatt olly fényes tehetségeket tüntetett elő, s olly szép előmenetelt tett, hogy az egyházi jog tudora s rendes tanárává nevezteték ki. Hogy Pál ezen kiöntéséről némi fogalmunk legyen, emlékezzünk vissza a középkori egyetemek fönséges kiváltságaira, vagy ezeket mellőzvén, gondoljuk meg, hogy Bolognában 20,000 hallgatója szokott lenni az egyetemi tanárságnak. Épen ezen időben megfordult Bolognában sz. Döme (Domonkos), jelenvolt a tőle alapított szerzet első áta- lános gyűlésén, s ott tartózkodása alatt több szent beszédet tartott a néphez: Pál tudor meg-meghallgatta a beszédeket, meg- tetszének neki, és azok jelessége által a szónok életmódjára és erényeire irányoztaték figyelme. A tanító erkölcsei azon indokok , mellyek meggyőzök, mond sz. Jeromos. Pált Döme szép erényei annyira elbájolák, szerzetes életmódjának egyszerűsége annyira meghatá, hogy ,ö a nyilvános, díjazott, ünnepelt1 bolognai tanár lemondván a világ legnevesb egyetemi székéről, a szent szerzetatya elé járult, s forrón kérte, méltatná öt társai közé fölvenni, mit Döme képzelhető örömmel teljesített is, s önmaga nyujtá át derék újoncának a szerzetes öltönyt 1221-dik elején. — Még ugyanazon év Pünkösdünnepein tartá Domonkos szerzettársaival a második átalános gyűlést, mellyben a szerzet terjesztése választatott föladatul; eddig ugyanis, (1215-ben erő- síttetvén meg a szerzet), csak hat országban terjedt el, úgymint: Spanyol, Francia, Lombard, Róma,Provenc és Németországban , most Magyar és Angolhont tűzték a terjesztés teréül, de azon kérdés merült föl, kik adnának a társak közöl legtöbb reményt a küldetés sikeréről. — Pál, a magyar féríiu ez alatt olly
