Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből
42 hanta meg őket, melly állal Besztert halálosan megsebesítfetvén, harmadnapra a vértanúi kinok között kiadta lelkét ; Beneta kalocsai püspököt azonban a jókor megérkező hercegek megmentették a bizonyos haláltól ; Szolnok főispán a kövekkel fogadó nép elöl lovával a Dunába ugratott, s bizonyos Murtmur, kit azelőtt ö térített a keresztény bitre, csolnokával megmentésére sietett, s a habok közöl ki is ragadta, de a csolnakban a partokról fenyegető pogányok unszolására átdöfte nemes jóltevöjét s keresztatyját. Mindez Kisasszonyhava 24-én történt 1047-ben. Mi adta elő magát még e napokban, nem tartozik már körünkhöz, de hogy a leöltek számáról s a haza képéről mégis fogalmunk legyen, két hiteles történelmet idézünk : „Egy- ugyanaz napon a világiak és egyháziak közöl olly roppant sokan szenvedtek Krisztus hitéért vértanuságot, hogy egyedül Isten és az ő angyalai tudhatják számukat!“ így a budai Chronieon. Bonfin pedig: „Aha s Péter viszályai s a hercegek visszahivatása annyi nyomorral árasztá el Magyarhont, hogy a belzavarok miatt egész ország tönkre téve látszanék!1,4 sat. Endre Fehérvárolt ezután megkoronáztatván, azonnal fej s királyi kegy vesztése alatt szigorún megparancsolta a kér. vallás visszafogadását ; a letarolt templomokat, zárdákat fölépitteté , új hitterjesztöket küldött szét az országban, s hibás hallgatása által megbántott Istenének en- gesztelésére szent Péter és Pál ünnepe előtti három napon szigorú böjtöt rendelt országában, melly később is soká megtartatott ; két egészen új apátságot is alapított. így érte el Gellért a dicsőséges vértanúi pálmát, mint 12 évi áldozatteljes püspöksége jutalmát; lássuk végre magány életét. Mint mondók, a boldogságos Szűz tisztelete születése percétől mint valamelly aranyszál szövődik keresztül élte napjain, úgy hogy e tulajdonáért néraéllyek megkísértették a benceren- diektöl öt eltagadni, s a karmelitáknak tulajdonitni. Szent István jól ismervén a jámbor püspök kegyeletét a szűz Anya iránt, vele igazán vetélykedék e buzgóságban. Gellért zárdát építtetett a B. szűz nevére, István oltárt emeltetett Gellért székesegyházában a b. Sz. tiszteletére, s ez elé ezüst tömjényezőt fiiggesztetett, két éle- medelt férfiút rendelvén melléje, bogy abban éjjel nappal szüntelenül élesszék a szent illatárt: Gellért ez oltár előtt minden Szombaton ünnepélyesen végzé övéivel a karzsolosmákat úgy mint Nagyboldogasszony ünnepén, egyéb napokon pedig a reggeli s
