Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Pálmaágak a magyar egyháztörténelem kertjéből
4 bintfalának , történelme fénypontjainak, legnagyszerűbb diadalíveinek, hitünk szülői, fejedelmei, az evangeliomi igazság hírnökei , a törvény teljének. 2) S hogy is nem ? Jézus Krisztus, az isteni alapitó maga igy szólt : „Senki nem adhatja szeretetének nagyobb bizonyságát annál, hogyha életét föláldozza baratjáiért.44 3) A véres önfeláldozás a földi szeretet netovábbja, az emberi összes tevékenység oltára, az érvek országának határköve---Vértanúink az egyházat szerették határtalanul, érette áldozták fel hátralevő éltöket, az ö tanát erősítették meg fölülmulhallan érvekkel. — Az ősök illy erényére büszkék vagyunk utódaik is, s föllelkesülünk visszatekintve vitézségükre, valahányszor megtámadlalunk. Innét van, hogy ámbár elhunyt üldözőik helyébe újabb vérszomjazók keltek és kelnek ; de akár amazok is fölemelkednének: mi mindazáltal és mindenkor olly szerencséseknek tartanók és tartjuk is magunkat, hogy az élverzetteket testvéreinknek mondhatjuk, a milly jól s édesen érezzük magunkat azon egyház anyai karjai között, melly mindig üldöztetett, melly ma is mindünnen szorongattunk, mellynek szülöttei ezrenkint erőszakkal szakittattak s szakittatnak le kebeléről ! A világ szépnek, dicsőnek hirdeti a hazáért meghalni, s elesett honfiai emlékére óriási loborokat, költséges oszlopokat emel; a mi hittestvéreink állhatatossága őrjöngésnek, gyalázatnak tekinleték, s hősi föláldozásukért örök korona igértetelt ugyan nekik, de tűlvilági, láthatatlan : nem szembeszökö-e a különbség, melly e két rendű elvérzettek között létez?. Az egyházié mindeneseire amazok fölött kiérdemlők emlékök áldásos örökítését. Ezen teendője érdekében hálás szorgossággal örködék mindenkor az egyház érdemeik s neveik fölött. Az ősi egyház püspökei elvérzelleiket, szenteknek nyilvánítván, megyéikben emlékök megszentelését elrendezék. Ez kevés volt. Kik az ösz- szes kereszténység féltett, isteni, közös kincsért, Jézus tanáért halnak meg: azok magoknak a keresztény világ átalános méltánylására szereznek igényt. Ennélfogva az összes egyház feje teljes joggal s igen méltán tartja fenn magának tiszteltetésök elrendezését s emlékök kegyeletes megörökítését. Milly fenségesen nyilatkozik a keresztény világ hálája a szentek és boldogok tisztelé- * *) Sz. Ambrus, Ágoston, Naz. Gergel, Ciprián, *) Sz. János 15. f. 13. v.
