Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
280 A vértanuság ideje. K. u. körülb. 250. vedé, és hogy az olaszországi Maximus, ha mégis létezett , ettől különböző személy. 4. Még szótanunk kell keveset sz. Maximus vér- tanuságának esztendejéről és napjáról. Véleményünk szerint azt körülbelül 250-dik évre lehet tenni, melly időben a Deciusi üldözés a római birodalom minden tartományában legerősben dühöngött. A napot pedig az emlékirat — majd minden kéziratban — pridie Idus Maii, azaz : Máriahó 14-kére teszi, melly napon a görögök havitáraiban és a latinok némelly vértanukönyvében (mel- lyek a Bollandistáknál lelhetők) az ö emléke ünnepeltetik, noha némellyekben Maximinus vagy Maximianus név alatt; mindazáltal Ilenschen ezen sz. vértanúnak emlékiratát, sz. Györgyhava 30. közli, minthogy ünnepe Ádo-, Florusnálés más régi vértanukönyvekben ezen a napon tartatik. Továbbá sz. Maximus egy kolberti kéziratu szenvedés történet címében püspöknek neveztetik, és a rétekről címzett sz. Germán zárdája egy másik kéziratának meghamisított emlékiratában, úgy szinte néhány régi zárdáéban levitának mondatik. Azonban ez ellenkezni látszik magával az emlékirattal. Sz. Maximus vértanúi emlékirata. (Több kézirat és kiadások után.) I. Decius császár a keresztény vallást elnyomni akarván ') rendeleteket bocsátott szét egész birodalmában , hogy a keresztények, elhagyván az élő és igaz Istent, mindnyájan áldozzanak az ördögnek , kik pedig nem akarnának, halállal bűnhődjenek. Ugyan azon idöbenlstennek szolgája Maximus, ki sz. férfiú volt, magát nyilván illyennek vallá. Ö a nép osztályából való, önnön ügyeivel foglalkozó férfiú volt. Béfogatván tehát, Optimus ázsiai altanácsfö elé állittattott. -’) Az altanácsio J) Szuriusnál: profligare, kiirtani. 2) Több kéziratban, úgy szinte Baroniusnál : Apud Asiam. De Remigiusnál : oblatusque proconsuli Asiae. A többi kéziratok, és kiadásokban : Optimo nomine Consulari apud Asiam.
