Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

271

napján, 10 órakor, a mint mi beszélünk, a mi Urunk Jézus Krisztus uralkodása alatt, kinek slb. stb.

Sz. Maximin trieri zárdájának kézirata ugyan azon Bollandnál igy: Ezek Julius Prokulus altanácsfő és Quintilián alatt történtek, midőn Messius Quintus, Trajan Decius, Vicius Gratus tanácsiok valának, mint a rómaiak mondják sat. (mint a kolberti kéziratban.)

Méltóságos Noailles apát kézirata igy hangzik :

Ezek Julius Prokulus altanácsfő, és Quintilián alatt,

Gaius, Messius Quintus Traján, Decius Vitiotratusalatt quarto Idus Martii szombaton, tiz órakor történtek/

Ezek pedig mind úgy történtek, a mint megírtuk stb.

Elő jegyzetek

sz. Ákos püspök és v értanú emlékiratához.

1. Ákost (Acliatius) kinek vértanúi emlékiratát Ákos meii- ilt közöljük a Bollandisták (böjtmás hava 31-ke alatt) 'pöt-e?" azonosnak tartják,azonÁkossal,kinekemlékünnepét a görögök meliteni (kis Örményországban) püspök cime alatt különféle napon tartják. E vélemény megerösittetik a

görök havikönyvek, és Maximus cytherei püspök tekintélye által, kik szinte bőjlmás hava 31-kén, melly napon többnyire meliteni sz. Ákosnak ünnepe tartatik, ugyanazt látszanak állítani, midőn az alább bővebben előadandó emlékiratot kivonatban meliteni Ákosra alkalmazzák. Azonban, minthogy ezt sem az emlékiratból, sem a régi Írókból be nem lehet bizonyitni, azért ezen állítás még nagyobb fölvilágositást igényel.

2. Továbbá, hogy sz. Ákos, kiről itt szólunk, püspök volt, bizonyosnak látszik az emlékirat egész szövegéből. 0 Antiochia vagy is az antiochiai tartomány pajzsának neveztetik, (I. szám) melly szavakból kivehető, hogy ö valamelly Antiochia nevű városnak püspöke volt. Azonban itt nem ama nagy Antiochia várost kell érteni, mert az akkori időben itt székelő püspökök nevei eléggé ismeretesek előttünk, hanem más hasonnevű várost, miilyenek, a mint tudva van, nagyszám-